Technikatörténeti szemle 19. (1992)

KRÓNIKA - Vámos Éva Katalin: Nők a természettudományok, technika és orvoslás történetében. (Nemzetközi konferencia, Sopron–Bécs, 1992. augusztus 8–13.)

lyákon Magyarországon a XX. sz. második felében. Jelenleg a diplomások 45%-a nő Magyarországon és a 25—29 évesek között 70%-uk. Nők azonban nagy számban pedagógiai főiskolai végzettséget szereznek. A piacgazdaságra való áttérés a nők számára a helyzet nehezedését hozhatja. Az ötödik szekció bemutatta a technika hatását a nők munkakörülményeire és mindennapi életére. Endrei Walter (Magyarország) a két orsós rokka elterjedésének és használatának történetét ismertette. Ezek a rokkák azért nem tudtak elterjedni, mert az emberi test minden részét munkára fogták, nagyon nagy ügyességet követeltek és nehéz fizikai munkát jelentettek. Kisfaludy Júlia (Magyarország) sok szép képpel ülusztrált előadásában bemutatta a nők szerepét a magyar telefonközpontokban a XLX. és XX. század fordulóján. Magyarországon 1881 óta vannak telefonközpontok és velük a telefonos kisasszonyok is megjelentek. A kisasszonyoknak jó családból valónak, idegen nyelven beszélőnek és szép hangúnak keUett lennie. Nehézségeik és harcaik története a jelennek is tanulságos. Tatyana Iznevskaya (Ukrajna) az ukrán nőket a munka világában mutatta be. A fizikai munkát végzők száma csak lassan csökken, azonban az iskolákban és egyetemeken is több nő oktat, mint férfi. A részmunkaidő megoldatlan kérdés. Vitaiina Kovai (Oroszország) „Új technológiák: hatásuk férfiak és nők életkörülményeire" c. előadásában egész Oroszoíszág területére szólóan elemezte a statisztikákat. Kimutatta, hogy a nők többségének alacsony iskolai képzettségük és házi elfoglaltságuk miatt nehéz az új technológiákat elsajátítani. A Bécsben tartott hetedik szekció ülésen'az osztrák nők helyzetét mutatták be a műszaki- és természettudományokban a helybéli kutatók. Renate Hich (Ausztria) „Útban az egyetem felé. Nők magasabb szintű oktatásának kialakulása Ausztriában" c. előadásában a magyarországihoz sokban hasonló jelenségeket írt le a XLX. sz. végéről, melyek a miénknél néhány évvel később zajlottak. Hannalore Huber (Ausztria) egy kiemelkedő osztrák kutatónő, Prof. Dr. Fran^ciska Siedl, pályáját mutatta be levéltári anyagokon kívül, főleg tanítványaival készült beszélgetések alapján. Doris Ingrisch (Ausztria) „Docensnők a bécsi egyetemen" c. előadásában az első 4 üyen magas pozíciót elért osztrák hölgy tudományos pályáját mutatta be. Maria G. Firneis (Ausztria) az osztrák asztronómusnők hozzájárulását mutatta be az asztronómia fejlődéséhez Ausztriában. Csülagásznők közül többen bekerültek ugyan az akadémiai kutatóhelyekre, de a leghíresebbik az Uránia népszerűsítő csillagvizsgálóban fejtette ki tevékenységét. Végezetül meg keU említeni Jane Beats bájos előadását, melyben felhívta figyelmünket arra, hogy mindaz a cicoma, amit a társadalom erőszakol rá a nőkre, mennyi pénzt és így mennyi hatalmat vesz el a nőktől. A konferencia egészének védnöke Prof. Dr. Kosáry Domokos volt. A tudományos részen kívül gazdag társadalmi program is járult a rendezvényhez. Ezek közül a legemlékezetesebb az a délután volt, melyen a Magyar Nők Szövetsége tájékoztatta a résztvevőket a nők helyzetének alakulásáról a rendszerváltás óta. Vámos Éva Katalin