Technikatörténeti szemle 19. (1992)

TANULMÁNYOK - Batári Gyula: „A’ Természeti, Gazdaság, és Mesterségi Esméretek’ Tára” (1829) természettudományos és ipari tartalmáról

ezen véleményt fogta pártul..." Kiemelt szövegünk a fejlődéselmélet egyik korai kifejtésének is vélhető az elsők közé tartozik magyar nyelven. A továbbiakban olvashatjuk még, hogy a „harmadik szakaszbeli rendszer az előtermések származását a nemzésből következteti." (TGMET, 1829. 5. sz. 65. p.) A cikkek jelentős része referálás volt, azonban a forrást nem minden esetben tüntették fel. jAzonban például „Az Észak-Amerikai hegyikecskéróT' írott referátum a "Pohls Archív der teutschen Landwirtschaft" 1828. évfolyamának augusztusi számából készült. (TGMET, 1829. 17. sz. 256-257. p.) Igen figyelemreméltó természetvédelmi, erdősítési, irodalmi vonatkozású ma is időszerű érdekessége van „Sir Walter Scott mint Erdész" című cikknek: „Román szerző Sir Walter Scott hazafitársait felszólítja, hogy kopár halmaikat, hegyeiket, mocsaraikat, 's ingoványikat fákkal és cserjékkel ültessék be, mellyekre Anglia az ő számbavétele szerént néhány esztendők alatt könnyen 20 millió napszámot szolgáltathatna..." A referátum szerzője végül megjegyezte, hogy „talán nem estek sziklára az elmés Román szerző szavai" ki végül így szólította fel népét: „menj édes fiam! ültess egy fát a' föld kebelébe: majd az nevekedni fog, míg te szenderegsz." (TGMET, 1829. 17. sz. 271. p.) Engel József (1807-1870) (4) „nevendék patücárius" — aki később orvosdoktor is lett — ,Az árpaliszt chemiai bontogatásáról" című cikke azért tarthat számot figyelemre, mert írásának több helyén hivatkozott a következő külföldi folyóiratokra, amelyeket itt úgy írunk, ahogy azok eredetiben előfordulnak: Ann. de Ch. de Ph. XXXV., Gehlen's Journal, Plaff's System der Mat. A cikk után a szerkesztők a következőket jegyezték meg: „Az ifjú magyar Természetvizsgáló igyekezetét szívesen vesszük. Bár csak mások is követnék példáját." (TGMET, 1829. 2. sz. ápr. 8.) Igen érdekes referátum készült a „Dingler's s Politechnisches Journal XXXI. Bd. 1829. első füzetében megjelent „A' mesterséges Gyémántról" címmel: „Cannal volt azon szerencsés ember, a' ki a tiszta szénszert kristályozta, és így belőle olly gyémántot készített, melyet a' Párisi tapasztalt kincsárusok sem különböztettek meg a' természeti gyémánttól." E gyámánt próbatétele is közlésre került a cikkben. (TGMET, 1829. 1. sz. ápr. 4. 13-16. p.) Időnként könyvismertetések is jelentek meg a lapban. Például Lencsés írt recenziót egy a szerkesztőtársa által fordított műről „Litteraturai eszméltetés" címmel: ,Az összehasonlító Élőtermészettudományok Alapvonatjai etc. — Kiadta Lánghy István etc. — Pesten Nemes Füstkúti Landerer Lajos betűivel 1829.". Egyébként az eredeti mű szerzője Trautmann Leopold volt. (TGMET, 1829. 12. sz. máj. 13. 169. p.) Lencsés és Lánghy folyóirata 1829 májusára válságba került, mert kevés volt az előfizetők száma, viszont igen sokat keUett költeniök szakkönyvekre és folyóiratokra. Az előfizetői díjakból még a nyomtatási költséget sem bírták fedezni. Kijelentették, hogy nyereségre nem törekednek, készek továbbra is kiadni a folyóiratot, ha „annyi Előfizető gyámolítandja is igyekezetüket, a' hánynak segedelmével legalább a' nyomtatási költséget, és Postabért meggyőzhetjük." Végül június közepére ígérték annak eldöntését, hogy folytatják-e vállalkozásukat. (TGMET, 1829. 13. sz. máj. 16. 200. p.) A „Dingler Polytechnisches Journal" 1829. 5. számában megjelent "A sósavanynak alkalmaztatása a' Mezei Gazdaságra" című cikk alapján készült referátum: „Remond Úr külömbféle próbákat tett a' sósavannyal a' Gazdasági plánták