Technikatörténeti szemle 18. (1990-1991)

TANULMÁNYOK - Batári Gyula: A „Tudománytár” természettudományos és műszaki vonatkozásairól (A „Magyar Tudós Társaság” folyóiratáról)

BATÁRI GYULA* A „TULX)MÁNYTÁR" TCRMBSZETTULX)MANYOS ÉS MŰSZAKI VONATKOZÁSAIRÓL (A „Magyar Tudós Társaság" folyóiratáról) A hazai folyóiratok közül a „Tudománytár" az elsők közé tartozott, amely a humán jehegű tartalom mehett rendszeresen közölt színvonalas természettudományos és technikai jehegű írásokat is, jelen dolgozatunkban a kiadványnak csupán az üyen vonatkozásaival kívánunk foglalkozni. A magyarországi tudományos élet szerveződésének legfontosabb eseménye az Akadémia megalakulása volt. Ugyanis számtalan korábbi javaslat, kezdeményezés és kísérlet után 1825-ben megalakulhatott végre a „Magyar Tudós Társaság", amelynek már alapítása idejében a célkitűzései között szerepelt egy tudományos folyóirat létrehozása. Azonban a tényleges megindításra majdnem tíz évet kellett várni. A harmincas évek elején egy bizottság alakult az Akadémián belül, amely a lap célját a következőkben jelölte meg: „. . . a tudomány minden ágaiban készült könyveket s a tudomány tartományaiban történt jelességeket az olvasóközönséggel megismertesse". Úgy gondoljuk, hogy a „Magyar Tudós Társaság" — az MTA elődjének — ezen viszonylag kevéssé ismert folyóiratának a feltárása a haza tudomány- és technikatörténet kutatói számára sem lesz érdektelen. A „Tudománytár" A folyóirat alcíme szerint "Tudományos, ismeretterjesztő és kritikai folyóirat" volt, amely 1834 áprilisában indult és 1844 decemberében szűnt meg. Első szerkesztője Schedel (Toldy) Ferenc (1805—1875) orvos, irodalomtörténész lett. Schedel szerkesztő elveit a „Vezérszó"-ban fejtette ki: ,A Tudománytár enciklopédiái folyóírás, az emberi tudás minden ágaira terjeszkedik ki, előkelő tekintettel a jelenkor haladásaira a külön tudományokban. Mint oly munkában, melynek célja mindennemű ismereteket minél több olvasóval közölni, a tárgyak választását közérdek határozza, valamint közértelmesség — mennyiben a dolgok mivolta engedi — az előadást. Tudniillik magától értetődik, hogy a füozófus az ideák világa ezer képeinek festésére, a természettudós vagy technológ számtalan tárgyai elnevezésére, a matematikus a mennyiségi viszonyok megjelölésére, stb. az élet nyelvében nem lel elegendő formákat, s fárasztó pályáján méltán várhatja az olvasótól, hogy midőn vele gondolatokat, ismereteket közöl, ez, elfogadott ítélettől, azoknak •1117 Budapest, Fehérvári út 21/a