Technikatörténeti szemle 18. (1990-1991)

TANULMÁNYOK - Móra László: A Széchenyi Tudományos Társaság és a magyar természettudományi és technikai kutatásaok

elő. Ugyancsak támogatta Rhorer László professzornak a pécsi egyetem központi röntgen intézetében végzett kísérleteit a rákos betegek röntgenkezelésére, 1931—34-ben 4300 P-vel. Baló József szegedi, és Balogh Ernő budapesti egyetem kórbonctani és kísérleti rákkutató intézet professzorainak is vizsgálatait 1934-ben 2000, ül. 2500 P-vel segítette. A belgyógyászati kutatómunka terén Rusznyák István szegedi egyetemi tanárnak a vénás zárlatok, valamint a vese vérkeringése témákban folytatott kutatásait 1932-ben 3000, 1934-ben 2000 P-vel, Purjesz Bélának pedig az asztma kardiáié kóroktanára végzett vizsgálatait támogatta 1932-ben 1500 P-vel. A vitaminok kutatása során Verzár Frigyes az E-vitamin vizsgálatával, Bélák Sándor az antivitaminra, Mosonyi János a C-vitamin képződésére folytattak kutatásokat a Társaság anyagi támogatásával. A szemészeti vizsgálatok között pedig Törő Imrének a szemlencse regenerációjára irányuló kísérleteihez 1931—32-ben 4500 P-t, Weinsteih Pálnak a zöldhályogok kóreredetére vonatkozó vizsgálataira 1936-ban 2000 P-t, és 1938-ban 1500 P-t adtak. Érdekes kutatások folytak az SZÍ 1 támogatásával a közegészségügy és munkásvédelem területén is. Farkas Géza egyetemi tanár ugyanis éveken át vizsgálta a magyar mezőgazdasági munkások anyag- és energiaforgalmát az aratási munkák alatt. Ehhez a Társaság 1932—34-ben 3500 P segélyt nyújtott. Beznák Aladár pedig a testi munkának a mellékvese nagyságával és a táplálék B-vitamin tartalmával való összefüggéséről végzett kutatásait is 1934-ben és 1936-ban 2—2000 P segélyben részesítette. A mezőgazdaságtudományi kutatások közül kezdettől fogva első helyen álltak azok a fenológiai kutatások, melyek a klimatikus és talajviszonyoknak az ország mezőgazdasági termelésére való befolyását kutatták Ezt Kerpely Kálmán egyetemi tanár vezetésével csoportmunkában Szabó Zoltán, Réthly Antal, Doby Géza, Ballenegger Róbert és Schilberszky Károly folytatták A kutatásokhoz 1932 és 1936 között 6200 P-t biztosítottak Fehér Dániel soproni főiskolai tanár eredményesen foglalkozott az erdőtalaj biológiai vizsgálatával, tapasztalatait gyakorlati téren a tarvágás terén kamatoztatta a Társaságtól kapott segélyek (1931-ben 2600, 1936-ban 1000) felhasználásával. Végül az állattenyésztést előmozdító állatorvosi feladatok közül figyelemreméltó munkát folytatott Manninger Rezső a sertéspestis, továbbá Marék József és Wellmann Oszkár az angolkór (rachitis), és Jármai Károly a tyúkok leukémiájának kórtanáról végzett vizsgálataival, melyet a Társaság például 1931-ben 3000 P segéllyel támogatott. A Társaság megszűnése, rövid értékelése Bosvay Lajos társelnök 1936-ban meghalt, helyét csak 1941-ben töltötték be Baranyai Lipóttal. A JJ. világháború utolsó éveiben pedig 1943-tól a Társaság elnöke Vámosy Zoltán lett, és Schimanek Emü mint társelnök, Misángyi Vilmos pedig főtitkárként működött. Az elnökséget az ügyvezető bizottságban Kornfeld Móric és Mutschenbacher Emü segítette. Ekkor már a Társaság új helyén, az V. ker. Pannónia u. (egy időre Rajk László u.) 49/b. sz. alatti bérházban helyezkedett el. Az átköltözés oka feltehetően az volt, hogy előző helyét a Sas utcában lévő GYOSZ székházat bombatámadás érte és megrongálta. A szomszédságban lévő házban működő Baumgarten-alapítvány és könyvtár is légitámadás nyomán keletkezett tűz áldozata lett és elégett.