Technikatörténeti szemle 18. (1990-1991)

TANULMÁNYOK - Móra László: A Széchenyi Tudományos Társaság és a magyar természettudományi és technikai kutatásaok

A magyar természettudományi kutatás előmozdítására alakult Széchenyi Tudományos Társaság Alapszabálya: .-1 Társaság alapítása, neve. székhelyt és pecsétje. i. SA magyar természettudományi munka előmozdítására alakúit „Széchenyi Tudományos Társasig" a magyar kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter által kezdeményezett első .Természet-, Orvos-, Technikai- és Mező gazdaság tudominyi Orszigos Kongresszus" alkalmiból, Széchenyi István fellépése századik évfordulójának idejében létesült. Székhelye: Budapest. Pecsétje: köriratban: „A magyar természettudományi kutatás előmozdítására alakult*, középen: ^Széchenyi Tudományos Társaság." A Társaság célja. 7. 3 A Társasig célja: a magyar természettudományi kutató munka előmozdítása. 1. ily tudományos kutatást végző intézetek és laboratóriumok támogatása és fejlesztése, '2. felmerülő szükség es-eten új kutató-intézetek alapítása, felszerelése és a meglévők kiegészítése, 3- közérdekű tudományos problémák felvetése, -1. egyes kutatóknak ily tudományos problémák vizsgálatában való támogatása, 5. tehetséges fiatal szakemberek továbbképzésére szolgáló ösztöndíjak adományozása által. A Társaság céljainak megvalósításihoz szükséges anyagi eszközök megszerzése végett előadásokkal és más propaganda-eszközökkel a társadalomnak széles kórében igyekszik a tudománypártolásnak híveket szerezni. 1. Az Alapszabályok A Társasa; vagyonira feloszlása esetén sem a tagok, sem azok Örök ősei, vagy hagyományosai vagy engedményesei semmiféle jogot nem formálhatnak, hanem annak hovafordításáról a feloszlást kimondó közgyűlés a vallás- és közoktatásügyi és a belügyminiszter jóváhagyásának fenntartásival határoz. Kormányfelügyelet. 17. §. Azokban az esetekben, ha a Társaság az alapszabályokban meghatározott célt és eljárást illetőleg hatáskörét túllépi, államellenes működést fejt ki, a közbiztonság és a közrend ellen súlyos vétséget követ el vagy az egyesületi tagok vagyont érdekeit veszélyeitett, a m. kir. belügyminiszter ellene vizsgálatot rendelhet el, a Társaság működését felfüggesztheti és végleg ís feloszlathatja. Budapest. 1939. június 15. Dr. liosvay Lajos Schimanek Emil Síi

m: W&W

Ja. M. kt'r. belügyminiszter. Látta, a m. kir. belügyminiszter az alibbi módosító, illetve kiegészítő megjegyzésekkel: 1. Az elnök és a szenitus utalványozási jogkörét, valamint a házipénztárban tartható összeg legfelsőbb hatirit a közgyűlés köteles megállapítani. 2. A pénztáros közvetlen ellenőrzésére, a tisztikar tagjai közé, a közgyűlésen ellenőrt is kell választani, aki a pénzkezelésért a pénztárossal együtt, anyagilag egyetemlegesen felelős. Budapest, 1930. évi május 26-án. M. kir. hvlügymiauitcr A •iliil'M feadelcléhől: Olvashatatlan aláírás első és utolsó oldala