Technikatörténeti szemle 18. (1990-1991)

TANULMÁNYOK - Móra László: A Széchenyi Tudományos Társaság és a magyar természettudományi és technikai kutatásaok

berg fejtette ki tervét a tanácskozás alapján munkaprogram készítésére, majd a kutatásokat támogató organizáció létesítésére. Kettős szervezetre gondolt, az egyik állami természettudományi tanács, mely kezelné a természettudományi alapot. Majd így folytatta: . . .Jetre kell jönnie egy nagy társadalmi alakulatnak, egy olyan egyesületnek, amely a német Vilmos Császár Társulat mintájára . . . egyfelől a magyar természettudományok képviselőiből, másfelől pedig a mezőgazdaság, ipar, kereskedelem, forgalom, üzemek képviselőiből áll." Ezért feltette a kérdést, vajon a Kongresszus szükségesnek látja-e Széchenyi Tudományos Társaság néven Uyen egyesület megalakítását, amely 1) a tudományos kutatások céljaira intézeteket alapít, és azokat, a már meglévőkkel együtt rendszeres anyagi támogatásban részesíti, 2) az egyes kutatóknak tudományos problémák megoldásánál segédkezet nyújt. A felszólalók között Ripka Ferenc, a székesfőváros polgármestere, Biró Pál képviselő, a Gyáriparosok Országos Szövetsége (GYOSZ) elnöke, Beliczay Géza az OMGE (Országos Magyar Gazdasági Egyesület) nevében örömmel üdvözölték a Széchenyi Tudományos Társaság (továbbiakban SZTT) megalakításának az eszméjét, és kilátásba helyezték, hogy erejükhöz mérten támogatják munkáját. A Kongresszus szakosztályainak ülésein is tárgyalták a társaság ügyét, feladataira javaslatok hangzottak el az orvosok közül Tauffer Vilmos, Grósz Emil, Vámossy Zoltán és Nékám Sándor részéről. A műszaki szakosztályban pedig Jalsoviczky Géza és Zaymus Vince tett javaslatot működési körére. A záróülésen ezután Schimanek Emü műegyetemi rektor, a Kongresszus szervező bizottságának elnöke összefoglalóan megállapította, hogy Klebelsberg elgondolása, miszerint az MTA centenáriuma alkalmából a nagy alapító emlékezetére „Széchenyi Tudományos Társaságot" létesítsenek, osztatlan sikert aratott. Az 1926 januárjában tartott Kongresszustól datálódik tehát az SZTT felállításának eszméje — a valóságos megalakulásig és működésének megindulásáig azonban némi idő keUett. Ez nem Klebelsberg miniszteren múlott, mert ő már az első évben létrehozta és az egyetemeknek és főiskoláknak szétosztotta az Országos Természettudományi Alap részére biztosított, kereken egy millió aranykoronának megfelelő beruházási segély összegét. Az Országos Természettudományi Tanács felállítására is benyújtotta törvényjavaslatát, amelyet azonban az országgyűlés a közbejött események (felsőház szervezése, új választások stb.) miatt csak 1929-ben tárgyalt és az 1930. évi VI. tc.-ben legalizált. Az OTT így 1931-ben kezdett hivatalosan működni (2). Amíg tehát a kutatásokat támogató állami szerv létesítése 3—4 évet igényelt, á társadalmi organizáció sokkal hamarább megvalósult, ami jórészt a kultuszminiszter kiváló diplomáciai érzékének volt köszönhető. Erről Klebelsberg egyik publicisztikai írásában így vaüott: ,A kormány magát ettől a társaságtól teljesen távol tartja, nehogy alkalmat adjon arra, hogy egyesek a kormány vagy a kultuszminiszter iránt való bizalmatlanságokat ürügyül használhassák fel arra, hogy ne áldozzanak a hazának és a magyar tudományosságnak. Egy teljesen politikamentes és kizárólag társadalmi szervezet jön létre: a Széchenyi István Társaság" — írta a Nemzeti Újság 1926. jan. 31-i számában (3). Az alakulás idejének egyes források az 1927. évet jelölik, de ekkor még csak szervezési, tag toborzási munkák folytak, a kutatások csak az 1928. évben kezdődtek A nyilvánosság elé pedig az 1929. június 15-i első köz-