Technikatörténeti szemle 18. (1990-1991)

KÖNYVISMERTETÉS - Kiszely Gyula: Mária Sarudyová: Topográfiae zeleziarni na Slovensku v. 19. storici

foglalkoztatja az írókat, filmrendezőket. A legtöbb, amit „leleplezésként" említenek az, hogy ember bújt meg a készülékben, de hogy az ember miként látta a táblát, hogyan mozgatta a bábu karjait, máig ismeretlen. A sakkozó bábu világhírűvé vált automatája tűzvészben pusztult el, eredeti szerkezeti rajzai nem maradtak meg. Még azt is latolgatták, valóban nem valami mechanikus számítógép vezérelte-e a bábu cselekedeteit, de erre a szerzők kijelentik, a sakkozás olyan bonyolult szellemi munka, hogy az gépi úton nem oldható meg. Pár év óta már vannak sakkozó elektronikus számítógépek amelyekkel játszani lehet. A könyv bevezetésében dr. Tarnóczy Tamás jó áttekintést ad a korról, amelyben Kempelen éh. Galüei, Porta, Gassendi, Vaucanson után betekintést ad a kor játékos automatáinak világába. Kempelen (lovag, magyar nemes, tehát nem osztrák és nem szlovák) hajóhidat, vízemelőművet, szökőkutat tervezett, megszervezte a délvidéki betelepülések menetrendjét, házakat tervezett a telepesek számára, sóbányák ügyeivel foglalkozott, a nagyszombati egyetem Budára költöztetését irányította, a Vár-beli karmelita templomot és kolostort áttervezte várszínházzá. Tudományos — hangtani — kutatásai kevésbé ismeretesek, pedig könyve — amelyet ezúttal a magyar olvasó is kézbevehet — annak idején széles körben ismeretessé vált, sokat vitatkoztak róla. Eredeti címe „Wolfgangs von Kempelen, k k wirklichen Hofrats Mechanismus der menschlichen Sprache nebst Beschreibung seiner sprechenden Maschine. Mit XXVn Kupfertafeln. Wien bei I. B. Degen 1791." A beszélőgépről a könyv azt mondja, hogy gépének pontos leírásával, kudarcainak és eredményeinek részletes ismertetésével segítségére akar lenni azoknak, akik folytatni, tökéletesíteni kívánják a munkáját. . ." Kempelen 22 évig dolgozott beszélőgépén, első hangképző eszköze egy duda sípja volt. A könyv illusztrációit fakszimilében adja. Érdekes a szerző — Kempelen — panasza, ahogy elmondta, a sakkozó törököt megcsodálták, de a beszélőgép bemutatásakor röviden és tömören a gép elkészítőjének hasbeszélő tudásának tulajdonították a gép beszédét. A sakkozó török a játékos automaták korát zárta le, a beszélőgép már új kor, az ember és gép kapcsolatának kifejezője. A könyv közli az előfizetők nevét — sok magyarét is. Moüay Karoly kitűnő fordításában olvashatják az érdeklődők Jó lenne hasonló kiadványt többet is kézbevenni, de egy kis reklám nem ártana, mert a szép és érdekes Kempelen könyvet az eladók alig ismerik, becsomagolva magas polcon tartják, és csak az érdeklődő vevő követelésére bontják fel. Horváth Árpád Mária Sarudyová: Topográfie zeleziarni na Slovensku v 19, storici. (A 19. századi szlovák vaskohászat topográfiája). Slovenské Technické Múzeum. Kosice, 1989. 220. o. Az öt fejezetből álló könyv 204 ábrát, 2 térképet tartalmaz. Az irodalmi jelzetek terjedelme 43 könyv és 10 periodikus kiadvány (évkönyv, folyóiratok és szaklapok). Sarudy Mária kohómérnök, kandidátus, a kassai Műszaki Múzeum ko-