Technikatörténeti szemle 18. (1990-1991)

TANULMÁNYOK - Kiszely Gyula–Remport Zoltán: A kabolapolyánai vasgyártás története

A vastelep, ebben az első kiépítettségében, nem volt sem nagyméretű, sem kifogástalanul kivitelezett, létesítésének költségei mégis magasak voltak A bocskói sóhivatal nyilvántartásai szerint együttesen több, mint 80 ezer Ft-ot tettek ki, ami hallatlanul nagy összegnek tűnik. A vasgyártó teleppel egyidőben áhították fel Dombon a szerhámort. Kabolapolyánára ugyanis eredetüeg szerhámort is terveztek, mivel a kincstár célja a helyi gazdaságok használati eszközökkel való ellátása volt. A szerhámort mégsem itt állították fel, hanem Dombon, feltételezhetően abból a meggondolásból, hogy az saját erdőterületre támaszkodhassak. Dombó a Tarac folyó völgyében fekszik, amelyet egy hegyvonulat választ el a Szopurka völgyétől. A két völgy párhuzamosan halad, de mindkettőnek jelentős önálló erdőterülete van. Az új hámort ebbe a völgybe telepítették, a Taracba torkolló Dubrovetz patak vizére, 1777-ben (4). A dombói hámor a kabolapolyánai telep leányvállalataként működött, de nem csupán a kabolapolyánai telepet látta el szerszámmal és szeráruval, hanem az összes máramarosi uradalmat. Részükre gyártott favágó szerszámokat, fürészmalomfelszerelést, hajószerszámokat, tűzoltófelszerelést, ácsmunkához szükséges vasárukat és a fejsze, fürész, kapa, gyalu legkülönbözőbb fajtáit. A hámor a XVJJI. század végén átlagban évi 900 Ft hasznot hozott a kincstárnak. A kabolapolyánai vasgyártás első éveinek termelési eredményehői az 1. táblázat ad felvilágosítást. 1. táblázat A kabolapolyánai olvasztó termelése a XVIII. században Év Olvasztási Termelés tartam, hét bécsi m. kg 1779 2 55,90 3130 1779 21 1343,95 75261 1780 5 254,00 14224 1780 16 686,80 38461 1781 30 2124,50 118972 1782 15 941,70 52735 1783 33 2409,00 134904 1779—83 122 7815,85 437687 Tartamátlag 17,4 1116,55 62527 Hofkammer Archív Rote Nr. 2255 A 2400 bécsi mázsa (135 t) évi legnagyobb termelésből ítélve az olvasztó a legkisebb teljesítményű nagyolvasztók csoportjába tartozott, alig lehet azt nagyolvasztónak tekinteni. Fujtatója azonban korszerű volt, a levegőt kétegységes deszkafújtató szállította. Betétércként 2/3 részben kabolapolyánai, 1/3 részben lonkai vaskövet használt és ezek olvasztásakor 30% körüli vaskihozatalt ért el. Öntvénygyártásra is berendezkedett, pl. az 1782/83 üzemévben lecsapolt 2409 bécsi mázsa (135 t) nyersvasból 156 bécsi mázsa (kb. 6%) volt az öntöttvas." Az érceknek csak igen kis hányadát pörkölték, viszont az elegyhez mészkövet is adagoltak.