Technikatörténeti szemle 18. (1990-1991)

KÖNYVISMERTETÉS - Horváth Árpád: Mezei István: Mozdonyok

ninger ismerte fel, hogy a szerényen felszerelt intézet elsősorban a Nap megfigyelése terén érhet el nemzetközileg is értékes eredményeket. Ez a munka vált a sűlypontjává Fényi Gyula tevékenységének, aki rendkívüli szorgalommal és türelemmel párosult kitűnő észlelő képességével a Nap protuberanciáinak úttörő kutatójává vált. De a Haynald Obszervatórium nem csupán a csillagászati észlelésekkel foglalkozott. Egy ideig az obszervatórium keretében működött a meteorológiai állomás, majd a földrengésjelző műszer-rendszer is. A századfordulón Fényi asszisztense érdekes vizsgálatokat végzett a zivatarok elektromos hullámainak regisztrálása terén. Az első világháború — és Fényi végleges visszavonulása, majd halála után — az obszrevatórium jelentősége gyorsan hanyatlott. Egyrészt a berendezése elavult, így nem versenyezhetett a modern intézetekkel, másrészt ennek az avult felszerelésnek felújítására sem volt anyagi lehetőség. A könyvet az obszervatórium „védelmében" összeállított 1890-ben kelt szabályzat, az 1893. évi .Alapító levél", majd az obszervatórium saját kiadványainak jegyzéke, végül az ott dolgozó csillagászok rövid életrajza és terjedelmes bibliográfiája egészíti ki. A monográfiát Dr. Kálmán Béla előszava és a Haynald csülagvizsgáló utolsó igazgatójának Dr. Tibor Mátyásnak az obszervatórium működésére vonatkozó rövid összegezése vezeti be. Ezt követi Vargha Domonkosné összefoglalása „A kor magyar csillagászata" címmel (15—29. old.), amelyben az intézet tevékenységének külső kereteit kívánja megadni. Sajnos ez a nagy jószándékkal, de a csillagászat történetének csekély ismeretével megírt fejezet kitűzött célját nem éri el. Egyrészt nem mutatja meg azt a helyet, amelyet a Haynald Obszervatórium a hazai csillagászat történetében valójában elfoglalt — mint egyházi intézmény, nem fogadhatta be a világi, mégkevésbé a nem-katolücus fiatal csillagászokat, tehát ez sem pótolhatta az állami csillagvizsgáló hiányát! — másrészt nem értjük meg, hogy a kis intézmény miként válhatott az akkori idők nagy obszervatóriumainak méltó társává. Némi áttekintést ad azonban a korabeli többi magyar obszervatóriumról. E fejezettel kapcsolatban kell azonban a könyv egyetlen fogyatékosságát említenünk — amely azonban nem a szerző hibája! Amíg ui. a két bevezető és a voltaképpen nem a témához tartozó harmadik fejezet szövege angol fordításban is olvasható, a könyv érdemi részéről még egy 4—5 oldalas kivonatos fordítás sem készült. Már pedig Mojzes Imre könyvének egyik feladata az lenne, hogy a külföldi csillagászok, tudománytörténetkutatók előtt is ismertté tegye az egykor híres Haynald Obszervatóriumot. Célszerű lett volna az érdektelen részek helyett a könyv tartalmi részét röviden öszszegezve lefordítani. i. Bartha Lajos Mezei István: Mozdonyok. Műszaki Kvk, Bp., 1986. 175. o. Ára 18 Ft. A Műszaki Kiadó A mérnök Az anyag, Az idő, Az energia c. amerikai Life-könyvek magyar kiadásával missziót teljesített azzal, hogy szerény magyar technikatörténeti hodalmunkat parádés kiállítású, gazdag tartalmú szép könyvekkel ajándékozta meg. A többi Life-könyv kiadását minden bi-