Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

TANULMÁNYOK - Pető György: Vázlatos kép a magyar villamosítás kezdeti két évtizedéről, ezen belül az úttörő jellegű Heves megyei fejlődésről

mint 31.590 darab izzólámpa és 1215 darab ívlámpa, magánvilágításra pedig több, mint 784.130 darab izzólámpa és 7770 darab ívlámpa szolgált. összesen 2882 darab elektromotort használtak, ezek összteljesítménye 8801 „LE" volt (1). Az adatok mutatják, hogy a motorok viszonylag kis teljesítményűek voltak, ezek jelentős részét szellőztetésre és szivattyúzásra használták, nem pedig megmunkáló gépek hajtására. A tárgyalt időszakra tehát jellemző, hogy az elektromos energiát még elsősorban világítási célokra hasznosították. Már a temesvári villanytelep létesítésében is részt vett gőzgép szállításával a mai Ganz vállalatok elődje, a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt, amelyik 1886-tól svájci és olasz megrendelésre vett részt villamosítási munkákban. A Ganz gyár az 1890-es évektől, majd az elektromos részlegéből alakult, 1906-tól önálló vállalatként működő Ganz Villamossági Rt számos magyar villanytelep és világítási hálózat berendezéseit készítette el, ezzel úttörő szerepet játszott a magyarországi villamosításban. A gyárban dolgozó mérnökök közül legismertebbé vált Bláthy, Déri, Zipernovszky és Kandó neve. A BláthyDéri-Zipernovszky hármas nevéhez fűződő transzformátor találmányon kívül különböző konstrukciójú generátorok, transzformátorok, kapcsolóberendezések, árammérők és egyéb készülékek szerkesztésével járultak hozzá a magyar elektrotechnika eredményeihez. A világítástechnika kapcsán meg kell említeni egy másik magyar vállalatot is. Az 1905-től Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt néven működő gyár elődjének telepén már 1885-ben, szinte egyidőben a külföldi gyártással, megkezdték a szénszálas izzólámpák készítését. A vállalat századunk első évtizedétől nagy érdemeket szerzett a fémszálas izzólámpák kifejlesztésében is. Tevékenységével nemcsak a magyar világítástechnika fejlődését segítette elő, hanem külföldön is komoly sikereket ért el (2). Heves megye központi villanytelepei 1909-ig Heves megye gazdaságát tekintve ma sem tartozik az ország erősen iparosodott megyéi közé, még inkább nem tartozott a múlt század utolsó és századunk első évtizedében. Az 1900. évi népszámlálás statisztikai adatai szerint az ország egészében a kereső népesség 17,5 %-<a dolgozott az ipar, kereskedelem és közlekedés különböző területein. Heves megyében ez az arány messze az átlag alatt 6 % volt (3). Ennek ellenére a már akkor is megyeszékhely Eger városában 1894-ben, az országban negyedikként létesült központi villanytelep és közvilágítási hálózat. Az új technikai vívmánynak e korai alkalmazása mindenképpen dicséretére válik a város akkori vezetésének és jó például szolgált más városok számára is. A megye második villanytelepe az első után 10 évvel, 1904-ben lépett üzembe az akkor még községi rangú Hatvanban. Mind a hatvani, mind az egri villanytelep gőzüzemű volt. A megye akkori másik varasában Gyöngyösön csak 1909-ben készült el a villanytelep, bár tervével már 15 évvel korábban, az egri telep üzembehelyezésének idején elkezdtek foglalkozni. A megvalósulás folyamata azonban a század eleji körülményekhez képest is hosszúra nyúlt, de végül is akkor korszerűnek számító dízelüzemű villanytelepet hoztak létre és már fémszálas izzólámpákat használtak fel. A továbbiakban áttekintjük a fenti három áramfejlesztő telep létesítésé-