Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

TANULMÁNYOK - Królikowski, Lech: Bem József (Zakariás) tábornök és mérnök

nyilvánvaló kötődésben, ott voltak e városok szenátusaiban és komoly földbirtokaik voltak a tengermelléken. A gdanski szenátor, Piotr Bem 1570. július l-jén kapott nemesi címet. Akkoriban alakult ki a családi címer; a pomerániai (tengermelléki) zöld griff mellé Zygmunt August ítélte oda a lengyel „Junosz" címert. Jan Bem annak a huszárzászlóaljnak volt a tagja, amelyik a XVII. század 40-es éveiben az ország délkeleti részein állomásozott. Ezekről a területekről gyakran járt át a szomszédos Magyarországra. Ezen utazásai egyikének gyümölcse volt házassága Joannával, a de Thomasi-Cosban család gróf kisasszonyával. A házasság gyümölcse volt immár fiuk — Fryderyk-Waclaw. Jan Bem 1651 júniusában elesett, viszont Magyarországon született és nevelkedett fia I. Rákóczi György seregeiben szolgált. Fryderyk-Waclaw egy ideig Lengyelországban tartózkodott, de a családi birtokok elvesztése után visszatért Magyarországra, ahol is távoli rokonát, a de Thomasi-Cosban családból származó Katarzynát vette feleségül. Császári dekrétum nyomán Fryderyk-Waclaw saját maga és a Katarzynával kötött házasságából származó gyermekei számára a grófi cím viselését engedélyező privilégiumot szerzett. A Katarzynával való házasságból Jakub jött a világra. Katarzyna halála után Fryderyk-Waclaw újból megnősült, ezúttal a tengermellékről Przebandewska asszonyt vette el, ennek a házasságnak az eredménye Chrystian nevű fiuk. Fryderyk-Waclaw 1676-ban Oderburg alatt esett el mint a brandenburgi seregek condottiere-ezredese. A Magyarországon maradt Jakub fia a Thököly-féle felkeléskor a magyar felkelő rendek mellett tett hitet, aminek következményeképpen birtokait elkobozták, ő maga pedig életét mentve Drezdába menekült, és Erős Ágosttól kért és kapott menedéket. Kliszow alatt esett el 1702-ben. Jakub fia, tehát a Bemek magyar ágának folytatója Józef. ö már újra birtokokkal rendelkezett Lengyelországban. A királyi fővadászmester tisztét töltötte be. Józef Bem kétszer nősült: először Maria Holtówna (1739), majd Wiktoria Schmelingowa (1745) volt felesége — ez utóbbi a lwowi (Lemberg) főtéren birtokolt nagy palotát. Józef Bem de Cosban fia Wincenty, de ahogy a családi tradíció ezt elmondta, a bővérű Józef úrnak volt egy házasságon kívül született fia is. Józef Bem de Cosban románca a tizenéves lwowi polgárlánnyal, Joanna Veninoval Andrzej nevű fiát eredményezte. A lwowi katedrális keresztelői anyakönyvében a következő bejegyzést találjuk: „... Andreas filius illegitimus Magnifici Josephi de Cosban Bem Venatoris Livoniae et Joanne Venino Virginia ...". Andrzej keresztapja egy távoli rokon — Adalbert (lengyelül — Wojciech) Bem, orvosdoktor és bírósági esküdt Lwowban. Wlodzimierz Bem de Cosban munkáiban állítja, hogy Józef (Andrzej atyja) szerződést kötött Adalberttel (Wojciechhel), melynek alapján Adalbert feleségül veszi Joannát, örökbe fogadja Andrzejt és ennek fejében gróf Bem de Cosban kijárja nekik Bécsben a nemesi privilégiumokba való visszahelyezést. Adalbert teljesítette a feltételeket, sőt, Joannával kötött házasságából még két fiú- és négy leánygyermek is származott. A Wincentyügy — aki Józef törvényes fia — miatt 1803-ban Andrzej, Jan és Jakub Bemek visszakapták nemesi előjogaikat, bár a bárói cím viselésének joga nélkül; emiatt elégedetlenek is voltak. Mindez azonban nem zavarta hősünket — Józef Bem tábornokot — a bárói koronával ellátott családi pecsét használatában. Andrzej Bem a tábornok és hős Józef Zachariasz apja. A Wlodzimierz Bem de Cosban által vezetett családfa tele van romantikus történetekkel, emelkedett