Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

TANULMÁNYOK - Wöller István: A magyar malomipar fejlődése és műszaki emlékeinek védelme

ilyen mérvű puszulása? Válaszul azt mondhatnánk, hogy e folyamat még akkor is bekövetkezett volna, ha malmaink nem kerültek volna államosításra. Magát a műszaki fejlődést megállítani nem lehet, és amelyik malom nem tartott volna lépést a fejlődéssel, úgy az eleve halálra volt ítélve. Ez talán önmagában is magyarázatul szolgálhat a felvetődő kérdésekre. 19. Pusztuló szélmalmok nagy számban még láthatók a Német Demokratikus Köztársaság különböző területein. A képen látható szélmalom Bernsdorf község külterületén található, elhagyatott, roskadozó állapotban. Ha jól körülnézünk Európában, de az Európán kívüli országokban is, megállapíthatjuk, hogy mindenütt a malomipar óriási fejlődésen ment keresztül, és e fejlődés mindenütt rányomta bélyegét a kis malmok pusztulására és azoknak régi, elavult berendezéseire (35). Számtalan, a külföldön leállított szél- és vízimalomnál tapasztalható, hogy belőlük penziókat, vendéglőket, presszókat, vagy éppen kisebb múzeumokat alakítottak ki (36). Magyarországon az 1970-es években sokat tettek a műszaki emlékeink védelméért, a még megmenthető és középkorinak mondható malmok, gabonamagtárak műemlékszámba vételéért. A megfelelő intézkedésekkel több malmot — típusonként — helyreállítottak, régi berendezéseket helyeztek védelem alá, majd lehetővé tették a védelem alá helyezett malmoknak turizmus általi látogatottságát. Ügy a magyar, mint külföldi turisták gyönyörködhetnek a magyar malomipar fejlődéstörténetében, a régi, kezdetleges és továbbfejlesztett malomberendezésekben. Ma már büszkén mondhatjuk, hogy van Budapesten Malomipari Múzeum (37), ahol állandó kiállításon látható a magyar malomipar fejlődéstörténete.