Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

TANULMÁNYOK - Wöller István: A magyar malomipar fejlődése és műszaki emlékeinek védelme

ben az időben a magyar nagyipar fejlődése szükségessé tette a vasúthálózat építését, melyben Ganz derekasan ki is vette a részét. A külföldön szerzett ta­pasztalatai alapján kifejlesztette a vasúti kerekek kéregöntését, majd később ezt a technológiát vitte át a malmi hengerek gyártásához. A közben folyamatosan épülő nagyobb gőzmalmokba szerelt Schulzberger­féle hengerszékeket is az általa öntött rovátkás hengerekkel látták el. Az ön­tött, rovátkás hengerek még távol állottak a tökéletes hengerektől, de a töretés céljára annyira megfeleltek, hogy bevezetésük után egész sor új malom kelet­kezett Magyarországon, melyek hengerszékeit Ganz-féle hengerekkel szerelték föl. Ilyenek voltak: 1. Egyszerű malomkőjárat, 38"-os malom- 2. GANZ 11/a szimpla, faszekrényes hen­kövekkel. Köveskál — Penész Kálmán gerszék 1904-ből. Nagytevel — Erdész vízimalmából Ignác vízimalmából 1851. Mandl Eduárd és Társa malom, Nyírbátor, 1862. Haggenmacher Hen­rik gőzmalma, Budapest, 1866. Hungária gőzmalom, Budapest, 1867. Concordia malom, Budapest, 1867. Lujza malom, Budapest, 1868. Erzsébet malom, Buda­pest, 1868. Molnárok és Sütők gőzmalma, Budapest, 1868. Viktória malom, Bu­dapest, 1873. Schmidt és Császár gőzmalom, Budapest, 1876. Az Első Buda­Pesti gőzmalom budai malma, Budapest, 1880. Király-malom. Hedrich és Strauss, Budapest, 1880. Krausz—Mayer és Fiai gőzmalma, Budapest (Gizella malom). Ganz Ábrahámnak, hogy a gyárát továbbfejlessze, mérnökökre volt szüksége. Mint mérnök 1859-ben került a gyárhoz Mechwart András is, aki Schweinfurt­ban született. Lakatos szakmát tanult, majd 1855-ben mérnöki oklevelet szerzett. Több gyárban dolgozott, majd a nürnbergi malomgépgyárban is, ahol nagy gyakorlatot szerzett a malomgéposztályon. A már nagy gyakorlattal és jó ké-

Next

/
Oldalképek
Tartalom