Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

KÖNYVISMERTETÉS - Horváth Árpád: Theophilus Presbyter: A különféle művességekről - Horváth Árpád: Autorenkoll.: Dampfmaschinen. Die Kolbendampfmaschine als historische Ersheinung und technisches Denkmal

zetközi Szervező Bizottságának, a technika és tudománytörténet kutatóinak, mindazoknak a bányászoknak, akik tudják, hogy a műszaki haladás nem nélkülözheti a technika fejlődéstörténetének ismeretét. Horváth Árpád Theophilus Presbyter: A különféle művességekről. Takács Vilmos fordító bevezetőjével és jegyzeteivel. Műszaki Könyvkiadó, 1986. 171 oldal, illusztrált. 76,— Ft. A könyv Schedula Diversarum Artium címen, tudós szakértők véleménye szerint a XI. század vége és a XII. század eleje körül keletkezhetett. Szerzője tudós bencés szerzetes, aki nemcsak ia filozófiában és teológiában volt jártas, hanem a mesterségekben is és műveltsége képessé tette számos olyan mesterség ismertetésére, amelyekben gyakorlatilag nem tevékenykedett. Feltételezik, hogy a Helmarshausen-i bencés kolostor Rogerus nevű szerzetesével azonos. Az eredeti kézirat, vagy talán szabad lapok — cédulák — (Schedula) gyűjteménye alapján írt több másolata fennmaradt. E könyv szerzője — fordítója — modern fordításokat használt, az eredeti hozzáférhetetlen. Fordító valósággal beleélte magát a középkor mestereinek, kódexíró szerzeteseinek lelkivilágába és szinte érezzük a középkori műhelyek levegőjét; látjuk a harangöntő és orgonaépítő szerzeteseket — az Ora et labora szellemében — dolgozni. Hogy mivel foglalkozik a szép és gazdagon illusztrált könyv, legjobb, ha magát a fordítót idézzük a könyv előszavából. „Theophilus tanulmánya a középkornak egyetlen átfogó, rendszerezett, egységes szerkezetű gyakorlati kézikönyve, amelyet szerzője tudatosan oktató, ismertető céllal állított össze. Munkája a kor szellemének megfelelő — elsősorban egyházi, istentiszteleti — eszközök, tárgyak, képző- és iparművészeti alkotások készítési technikáit, munkafogásait tárgyalja, de időnként utal a megfelelő világi analógiákra is. Számos korábbi forrás nyomai fellelhetők benne, de olyan részletek is, amelyek csak a „művességekben" jártas, az anyagokat és a műveleteket a gyakorlatból ismerő szakember tollából származhattak." A könyv — akárcsak Agricola klasszikus De re metallica-ja — példája lehet annak az eredményes törekvésnek, hogy a régiek technikáját a régi szerzők munkáinak átmentésével a mai nemzedékkel megismertessük. Ennek hasznát — nyilván — nem itt kell különösebben ecsetelni. Horváth Árpád Autorenkollektiv: Dampfmaschinen. Die Kolbendampfmaschine als historische Erscheinung und technisches Denkmal. VEB Fachbuchverlag, Leipzig, 1986. 367 oldal, 64 vonalas ábra, táblázatok, és 173 fotó. Bibliográfia. 280 — Ft. Thomas Newcomen atmoszférikus dugattyús gőzgépe a XVIII. század első évtizedeiben terjedt el Angliában, Magyarországon és sok más országban. A XIX. század végéig egyértelműen a dugattyús gőzgép volt az ipar, közlekedés, mezőgazdaság, kohászat legfontosabb érőgépe. A XIX. század második felében kisüzemekben a gépészt, fűtőt nem igénylő belső égésű gépek vették át a gőzgép szerepét, míg nagyüzemekben, erőművekben, hajókon továbbra is a gőz maradt a legfőbb energiahordozó. (A fissziós reaktorok is gőzturbógenerátorok-