Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

TANULMÁNYOK - Móra László: Az Országos Természettudományi Tanács és Alap működése (1926–1944)

MÓRA LÁSZLÓ* AZ ORSZÁGOS TERMÉSZETTUDOMÁNYI TANÁCS ÉS ALAP MŰKÖDÉSE (1926—1944)** Bevezetés A két világháború közötti időszak kultúrpolitikájában, az elsődleges tár­sadalomtudományok, az ún. szellemtudományok mellett elkezdődött a gyakor­lati élet, ipar és mezőgazdaság fejlesztését szolgáló tudományos intézmények és kutatások támogatása is. A munka irányítására Országos Természettudo­mányi Tanácsot állítottak fel és anyagi bázissal Országos Természettudo­mányi Alapot létesítettek. E fontos szervezet bemutatására, működése ismer­tesére sem a kortársak, sem az utódok nem vállalkoztak. Amikor ezt elsőként megkíséreljük, tudjuk,hogy több mint fél évszázad távlatában hiányos levél- és irattári forrásokra támaszkodó munkánk nem teljes. Ennek ellenére igyekszünk összefoglalásunkban reális képet adni a hazai természettudományos és műszaki tudományos kutatásokat első ízben segítő állami akcióról (1). Munkaprogram a természettudományok támogatására Az első világháborús vereséget, majd a forradalmak bukását követően uralomra került ellenforradalmi rendszer nehéz körülmények között kezdte el tevékenységét.A területileg megfogyatkozott országban az 1922—23-as években az infláció javában dühöngött, a pénz értékének zuhanását is csak 1924-ben tudták megfékezni népszövetségi kölcsön segítségével. A tudomány és a kul­túra is válságba kerültj mert az állami dotációból nem jutott például külföldi könyvekre és folyóiratokra, a laboratóriumokban hiányoztak a műszerek, ki­fogyott a vegyi anyag, tudományos dolgozatok nem jelenhettek meg stb. A tragikus helyzeten először a Felső Oktatásügyi Egyesület próbált segíteni és Grósz Emil orvosprofesszorral az élén egy tudománymentő bizottságot alakí­tott, amely három év (1922—25) alatt kereken 350 millió papírkoronát gyűjtött és adott a felsőoktatási intézmények céljaira. Az összeg az inflációs években édeskevésnek bizonyult, mert a könyvek, folyóiratok és az eszközök árai sok­szorosukra emelkedtek; egy mikroszkóp például 15 millióba, egy liter alkohol 70 ezer, és egy kísérleti állat 80—100 ezer koronába került (2). A helyzet csak akkor javult, amikor a szanálás befejeztével, a gazdasági *1016 Budapest, Gellért-hegy u. 20. **A 319/1986. sz. állami kutatási megbízásra készült tanulmány kivonatos összefog­lalása

Next

/
Oldalképek
Tartalom