Technikatörténeti szemle 16. (1986-87)

TANULMÁNYOK - †Kempler Kurt: Adatok az Országos Közegészségügyi Intézet létesítéséről és működésének kezdetéről

Az ismert volt a magyar hatóságok előtt is, hogy a fedezet birtokában is hazai szakembernek kell az intézetet felállítania. Az Alapítvány ehhez azzal nyújt segítséget, hogy fizeti a szakemberek tanulmányútját; a külföldi in­tézmények megismerése után kell elvégeztetni a tervezést, majd engedélye­zésre (támogatásra) az Alapítványnak benyújtani. 1922-ben Liebermann professzor a Népjóléti Minisztérium felkérésére kör­vonalazta a felállítandó intézet szervezetét. 1923 őszén már tervek is készültek a felállítandó épületről. Az akkor itt járt megbízottak azonban elhárították a megállapodást. Egyrészt arra hivatkoztak, hogy további tanulmányozásra van szükség ahhoz, hogy a közegészségügyi viszonyaink tekintetében tisztán lássa­nak, másrészt az akkori infláció mellett nem látták biztosítva — ha az intézet fel is épülne — a fenntartás költségeinek előteremtését, a működéshez szüksé­ges nyugodt körülmények biztosítását. Ígéretet tettek azonban arra, hogy a következő évben Gunn professzor hosszabb tanulmányutat tesz hazánkban és erről részletes jelentést tesz az Alapítvány New York-i központjának. Erre a tanulmányútra 1924 júniusában sor is került. Gunn nemcsak a fő­városba látogatott el, hanem felkereste a vidéket is, köztük a magyar „specia­litásokat": a szegedi tanyákat, a Hortobágyot, valamint vidéki városokat. Az ezt követően általa megírt jelentés rávilágított a bajokra, de ugyanakkor igen elismerően szólt arról a nagy munkáról és azokról a törekvésekről, amelyet a magyar közegészségügyi hatóságok kifejtenek és rámutatott arra, hogy ez a munka mennyivel hatékonyabb lehetne, ha az ország rendelkezne egy meg­felelő központi közegészségügyi intézménnyel. A hazánk számára kedvező jelentés, továbbá az, hogy bekövetkezett pén­zünk stabilizálása, kedvező visszhangot keltett a döntésre hivatottak körében. Ilyen előzmények után a népjóléti miniszter 1924 szeptemberében tervekkel felszerelt levéllel fordult az Alapítvány vezetőségéhez, és kérte, hogy engedé­lyezze Magyarország számára azt az összeget, amely egy korszerű közegészség­ügyi intézet felállításához szükséges. Egyúttal azt is kérte, hogy az Alapítvány nyújtson öt éven át — bár évente csökkenő mértékben — segítséget az el­készült intézet dologi kiadásainak a fedezésére. Kérelmében kötelezettséget vállalt a miniszter arra, hogy államunk az új intézetbe beolvasztaná a meglévő — elégtelen — Központi Bakteriológiai és Vizsgáló Állomást, és annak felszerelését is az új létesítménynek adná át. Végül — az előírásoknak megfelelően — kötelezettséget vállalt arra, hogy a továb­biakban államunk vállalja az intézet fenntartását. Előkészületek az OKI felállítására Az Alapítvány 1924 decemberében tartott ülésén jóváhagyta a kérelmet, és 245 ezer dollárt szavazott meg a beküldött tervek szerint létesítendő Országos Közegészségügyi Intézet felállítására. E közlés birtokában itthon is megtörténtek a szükséges intézkedések. Johan megkapta igazgatói kinevezését, és Jendrassik helyettes államtitkárral — aki már két év óta több előzetes tervet készített — az Alapítvány költségén európai körútra indult, hogy együttesen tanulmányozzák a hasonló intézmé­nyeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom