Technikatörténeti szemle 16. (1986-87)

KÖNYVISMERTETÉS - Horváth Árpád: Maurice Crosland: Gay-Lussac Scientist and Bourgeois

a szükséges ismeretek megszerzésére tehát bőven nyílik lehetőség. Ez elsősorban a fiatal műszaki pedagógusokra vonatkozik, hiszen a technikatörténet művelése eddig elsősorban az idősebb nemzedék hobbyja volt. Zsák Viktor, neves kohász, műszaki főiskolai tanár mondta el egy alkalommal e sorok írójának, hogy a műszaki szakember legfeljebb élete alkonyán fordul mestersége története felé, ahogy ő maga is már a nyugalom éveiben dolgozta fel a bronzöntés technológiájának történetét és írt érdekes tanulmányt Réaumur-ről, a kohászat és metallográfia XVIII. századi úttörőjéről. H. Christmann műve olyan kézikönyv, amelyet a fiatal, kezdő műszaki pedagógusok nagy hasznonnal forgathatnak; szinte tanmenetszerűen tárgyalja az anyagot, sok illusztrációval. Ízelítőül néhány fejezetcím. Általános technikatörténet. Mi a technika, honnét, miből származik, technika és társadalom. ösi technika. A tűz megismerése, kőszerszámok, korai bányatechnika, kőkori technológiák, tűzgyújtás, lyukfúrás, famegmunkálás. Fémek és a korai ércbányászat, kohászat, római technika, út- és hídépítés, cölöpözés, ácsmunkák. Középkori technika. Eke, katedrálisok építése, malmok, kerék, első tüzifegyverek, időmérés, lőpor, könyvnyomtatás, alkémia. Üt a természettudományokhoz. Kopernikusz, Kepler, Galilei, Guericke. A felvilágosodás. Ipari forradalom a XVIII. sz. Angliájában. Szénbányászat, vaskohászat, ipari archeológia, gőzgép kialakulása, szabadalmak. Itt érdemes pillanatra megállni, annál is inkább mert rávilágít a nem technikus-technikatörténész gondolkodására. Közismert, hogy a gőzgépeknél évtizedeken át a tolattyús vezérlés volt az uralkodó és csak termodinamikai kutatások eredményeként jött létre a „szabadonzáró vezérművek" rendszere. Nos az egyébként kitűnő H. Ch. könyvben azt olvassuk, hogy Watt gőzgépének tolatytyús vezérlése volt, holott szelepes volt. Szelepek gyártása, működésének vezérlése könnyebb volt a gépipar első évtizedeiben, mint a nagypontosságú síkfelületek megmunkálása, ami a tolattyúk működéséhez szükséges. Ha valakit a technikatörténet oktatásával bíznak meg, ebből a könyvből óráról-órára készülhet (és a mondanivalót a bőségesen felsorolt irodalomból kiegészítheti). Kerüli a fontoskodó, nagyképű elméleteket, belemagyarázásokat. Tényeket kap az olvasó, még talán kedvet is és tudományát idővel művelni fogja és segít a kallódó műszaki emlékek megmentésében. Mindenkinek melegen ajánlható ez a könyv, de elsősorban azoknak, akik a tárgyat tanítani, megkedveltetni akarják. Jó lenne magyarul is kiadni, mert bizony kissé drága. Horváth Árpád Maurice Crosland: Gay-Lussac Scientist and Bourgeois. Cambridge University Press, Cambridge 1978. M. Crosland szép kiállítású, 333 oldalas könyve ismerteti a nagy tudós (1778—1850) életútját, neveltetését, tanulmányait, oktatói és gyakorlati tevékenységét. Bertholet laboratóriumában szerzett gyakorlatot a kutatómunkához, abban az időben, amikor Lavoisier hatása még nagyon élénken érződött a természettudományos kutatásban. A könyvből megtudjuk, hogy „viszonyult" kortársaihoz, miben egyezett és miben különbözött munkamódszere például