Technikatörténeti szemle 16. (1986-87)

KRÓNIKA - „A magyar ipar Széchenyitől századunkig” c. nagycenki állandó kiállítás

A háttérben, a falon a Ganz gyár római erőműve egy részének rajza 1896-ból, egy szénrudas ívlámpa és alul egy Zipernowsky-féle, 1894. évi Delta típusú dinamó (2. terem) Cukor- és szeszgyártásunk korán fejlődésnek indult az 1830-ban megalapított Pesti Cukorfinomító Gyárral, s a századfordulón termékeivel a monarchián belül, de a világpiacon is jól állta a versenyt. A bányászat technikája nagyot fejlődött a bányaló vontatta csillétől az első hazai előállítású villamos bányamozdony 1892-es megjelenéséig. A közlekedés és az ipar mind több szenet és vasércet igényelt. 1867-ben már a 100 000. kéregöntésű vasúti kereket állították elő a budai Ganz öntödében. 1884-ben Diósgyőrben bevezették a Siemens-Martin féle acélöntvények gyártását, s 1911-ben elektro-acélművet építettek. A vízikerekes farkkalapácsokat gőzüzemű hengerművek és gőzkalapácsok váltották fel. 1858-ban Rock István gépgyára állította elő az első hazai dugattyús gőzgépet, s a Láng Gépgyár 1900-ban már az 1000. gőzgépet készítette el. Bánki Donát és Csonka János 1893-ban szabadalmaztatták — a világ első porlasztóját — közös találmányukat. 1899-ben gyártotta a Fegyver és Gépgyár Rt. az első magyar Diesel-motort.