Technikatörténeti szemle 16. (1986-87)

TANULMÁNYOK - Szabadváry Ferenc: Szilárd Leo tanulmányai a budapesti József Műegyetemen

SZABADVARY FERENC* SZILÁRD LEO TANULMÁNYAI A BUDAPESTI JÓZSEF MŰEGYETEMEN** Szilárd Leo neve, tudományos eredményei közismertek, nem szükséges őket ismertetni itt. Benne van minden modern lexikonban. Tudott az is, hogy Budapesten született 1898-ban, innen indult el, hogy Németországban, majd később az Egyesült Államokban feljusson az atomtudomány művelőinek legfel­sőbb régiójába, sőt ezen túl, egy pillanatra beleszóljon a világtörténelembe is. Egy pillanatra csupán, amely pillanat azonban korszakváltóan tragikus törté­nelmi fordulópontját hozta következményeiben az emberiség történetének. Hi­szen ő volt az, aki Hahn és Strassmann sikeres berlini uránhasítása után (1938) és azok hatására felismerte, hogy ez a láncreakció megvalósításának lehetősége, s így az atomenergia felszabadításának kulcsa. ö volt az, aki e felismerés hatására rávette Einsteint, akit még Németor­szágból ismert, hogy megírja híres levelét Roosevelt elnökhöz, melyben rámu­tatott az atombomba készítésének megvalósíthatóságára, aminek kutatása en­nek nyomán meg is indult. E levélben is két ízben szerepel Szilárd Leo neve, aki azután Fermivel együtt létre is hozta az első működő atomreaktort 1942-ben Chicagóban. Ugyanez a Szilárd Leo azután, megdöbbenve a palackból kiszabadított szel­lem félelmetességétől, hiába próbálta visszatartani Truman elnököt attól, hogy lakott területen vesse be az atombombát. 1964-ben bekövetkezett haláláig azután vezető szerepet játszott különböző atombomba- és atomháború-ellenes mozgalmakban. Mindez részletesen megíratott már sokszor, a tudományos és regényes iro­dalom köteteiben egyaránt. Szilárd Leo életrajzaiban azonban csupán utalások találhatók, néha még azok sem, arról, hogy tanulmányait Budapesten kezdte meg. Szilárd Leo vagyonos budapesti mérnök fia 1916-ban iratkozott be az ala­pítását 1782-re visszavezető budapesti József Műegyetem gépészmérnöki szak­osztályára. A gépészmérnöki szakosztály XXVI. hallgatói tanulmányi főköny­vének 255 oldala tartalmazza itt végzett eredményeit. Alábbiakban közlöm az itt található adatokat. Magyarázatok: a római I és II jelölések azt jelentik, hogy a tantárgy első, ill. második szemeszterbeli hallgatását a professzor leckekönyvében aláírásával elismerte. Az arab számok a tárgyból tett vizsga eredményét jelzik. Ha két * Országos Műszaki Múzeum, 1117 Budapest, Kaposvár u. 13—15. ** Készült a 319/1986. sz. állami megbízás keretében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom