Technikatörténeti szemle 16. (1986-87)

TANULMÁNYOK - Teichmann, Jürgen: Alapelvek, rendszer és kiállítási technika a Deutsches Museumban

Vannak más, a Science Center-ek hatásaira alakuló múzeumszerű intézmények, amelyek az egész történelmet „kézzelfoghatóan" akarják aktívan érzékeltetni a látogatóval, mint pl. a Parc de la Viliette Párizsban. Mielőtt erre kitérnénk, essen szó a „műtárgy közvetítés" különböző lehetőségeiről egy műszaki múzeumban. Vannak a direkt lehetőségek, az eredeti tárgyak, képek, leírások alapján, s vannak az indirekt módszerek, mint fotók, filmek, videók, vagy akár könyveken keresztül. A Deutsches Museum a direkt lehetőségeket részíti előnyben. Csak a múzeumok kizárólagos lehetősége, a három dimenzióban történő bemutatás, ezt kívánjuk továbbra is preferálni sem mint a ma rohamosan terjedő információs médiákat felhasználni, amire sokféle más intézménynek nyílik lehetősége. Ez persze nem jelenti azt, mintha ezen indirekt eszközök ne lennének hasznosak számunkra is, pl. történelmi tárgyak mögötti történelmi háttér kialakítására, vagy pl. repülőeszközök repülésének szimuláltatására szimulátorral, vagy diafelvételek, könyvek árusítása által, aminek révén fokozható a múzeumon keresztül szerzett ismeretanyag. A fő benyomást a látogatóban azonban a háromdimenziós látnivaló keltse. Ezek megfelelő hatást keltő bemutatására számos lehetőség van: 1. Az eredeti tárgy közvetlen kiállítása, mint pl. a magdeburgi féltekéké, vagy a Hahn-féle uránhasító berendezésé, vagy, hogy a nálunk lévő magyar eredetű tárgyak sorából is említsek, a Bánki-féle turbináé. Modellek és rekonstrukciók is eredetivé válhatnak az idő múlásával, mint pl. egy 1792-ben készült Watt-féle gőzgépmodell. Eredeti tárgyak működésükben már nagyon ritkán mutathatók be. De még ilyen működésképtelen állapotban is nagy hatást kelthetnek a nézőben. Gondoljunk csak egy eredeti autóra, mozdonyra vagy repülőgépre. 2. Eredeti tárgy hiányában rekonstrukcióhoz kell folyamodni, ami lehet kópia, mint az altamirai barlangképek nálunk, vagy méretarányos modell, mint a wieliczkai sóbánya, vagy Coulomb-féle torziós mérleg vagy diorámák, melyek teljes technológiai folyamatok bemutatását teszik lehetővé mint egy alkémista laboratórium, acélgyártás, papírgyártás, stb. 3. Az eredeti tárgyakat vagy azokhoz fűződő kísérleteket működő kis konstrukciókkal mutatjuk be sok esetben. Így pl. a Guericke-féle kísérletet a magdeburgi féltekékkel minden látogató megismételheti két kis fém félgolyóval, melyekből egymáshoz téve őket a levegő kiszivattyúzható, és így érezhetően és kipróbálhatóan összetapadnak. Vagy egy Watt-féle üveg gőzgépmodell (1900ból) működtethető és így a hengerben lejátszódó folyamatok szemmel követhetők. 4. Modellmechanizmusok, melyekkel tudománytörténeti folyamatok háromdimenziósán illusztrálhatok, mint pl. a geocentrikus világkép átalakulása heliocentrikussá. 5. Ide tartozik egyes kísérletek bemutatása élő személyek által. 6. Végül megemlíteném azt, amikor egy eredeti tárgyat más, főként szolgáltató célra használnak, pl. egy vasúti kocsit kávézóként. Mindez szoros kapcsolatban áll a megvalósítás folyamán a belső építészettel, a design-nal, a világítástechnikával és a biztonsággal. Egyik sem dominálhat, egy egységes kiállításépítési elképzelés nélkülözhetetlen. A műszaki múzeumoknak azok a változások is problémákat jelenthetnek, melyeket a tudományos technikai fejlődés magával hoz. így pl. az Sl-mértékrendszer bevezetése egy ilyen nagy múzeumban nagyon sok változtatást, költséget igényelt, pl. a feliratszövegekben. De ugyanezt jelentheti egy új tudomá-