Technikatörténeti szemle 15. (1985)

TANULMÁNYOK - Móra László: Fejezetek a magyarországi tudományos kutatás történetéből I.

Ieti anyagvizsgáló állomás (IX. Soroksári út 31.) szükségességét. Később egy textilosztállyal is kibővítették, és így folytatta, mint Budapest Székesfőváros Anyagvizsgáló Intézete a főváros saját szükségletében megkívánt — építő és egyéb fogyasztási anyagoknak — minősítő és elemző vizsgálatát. (17) A múlt század utolsó évtizedében és századunk elején kezdődött meg hazánkban, de csak igen szórványosan és csupán néhány nagyvállalatnál a fejlesztő célú saját költségű ipari kutatás. Ennek nagyobb arányú kibontakozása azonban már a két világháború közötti korszakra esik. Ugyanebben a korban az állami kutatás iránya is bővült: az anyagvizsgálati és minősítő munka mellett a szervezett természettudományos alap és alkalmazott kutatás céljaira is létesültek már intézmények. Igaz, hogy ezek még nagyon szerények voltak. IRODALOM, FORRÁSOK 1 Gelléri Mór: Hetven év a magyar ipar történetéből. 1842—1912. Bp. Orsz. Iparegyesület, 1912. 958 p. 2. Szántó György Tibor: Az ipartörvény centenáriuma. (Az 1884: XVIII. t.c.) = Évfordulóink a műszaki és természettudományokban, 1984. Bp. 1983. 78—79. p. 3. Sándor Vilmos: Nagyipari fejlődés Magyarországon. 1867—1900. Bp. Szikra, 1954. 772 p. 4. Az I. Magyar Országos Technikus Kongresszus iratai. Bp. Patria, 1896. 62. p. 5. Ilosvay Lajos: A műszaki chemia hazánkban. = Természettudományi Közlöny. 32. 1900. 545—556. p. 6. Horváth Ignác: A budapesti m. kir. József Műegyetem erőműtani munkatermének műszerei és készülékei. = M. M. ÉE. Közlönye. 1873. 310—325. p. és Közlemények a m. kir. József-Műegyetem Műsz.-Mechanikai laboratórium részéről. Bp. Kilián, 1878. 1. füz. 31 p. 7. „Közlemények a kir. József-Műegyetem Műsz.-Mechanikai Laboratóriumában végzett szilárdsági kísérletek eredményeiről." 1. füz. 1896, 2. füz. 1897, 3. füz. 1898, 4. füz. 1902, 5. füz. 1902, 6. füz. 1906, 7. füz. 1912. 8. Bartel János: Jelentés a vasanyagvizsgálatra vonatkozó Rejtő-féle javaslatok alapján végzett kísérletekről. == Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye. Bp. 1905. 173—199. p. 9. Anyagvizsgálók Közlönye. Kiad. Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete. 1. évf. 1914. 1. sz. — 22. évf. 1944. 10. Móra László: Az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ története. 1. köt. (A Technológiai Könyvtár. 1883—1949) Bp. OMKDK. 1980. 331 p. 11. A m. kir. Technológiai Iparmúzeum alapításának, fejlődésének és működésének története. 1883—1913. Szerk. Gaul Károly. Bp. Pátria, 1913. 44—45. p. 12. Dischka Győző: Az Intézet jelenlegi állapotának és első három évi működésének ismertetése (a Magyar Királyi Ipari Kísérleti és Anyagvizsgáló Intézet Közleményei). = Anyagvizsgálók Közlönye. 1. évf. 1914. 4. sz. 97—119. (Fényképekkel) 13. Bresztovszky Béla, Czakó Adolf, Rejtő Sándor elnök, 'Sigmond Elek, Schimanek Emil, Zielinszky Szilárd: Bizottsági jelentés az Ipari Kísérleti és Anyagvizsgáló Intézet átszervezése tárgyában. Bp. Pátria ny. 1917. 8 p. 14. Móra Lázsió: Pfeifer Ignác élete és munkássága. Bp. 1977. — A felkészülés évei a MÁV vegyészeti laboratóriumban. 24—38. p. 15. Misángyi Vilmos: A M. kir. Államvasutak üzemében használt pótanyagok. = Anyagvizsgálók Közlönye. 4. évf. 1917. 1—4. sz. 16. A postai kutatás története. Főszerk. Szekér Ferenc. Bp. PKI, 1971. 254 p. (Képekkel) 17. Fenyő Andor: A székesfővárosi anyagvizsgáló állomás. = Anyagvizsgálók Közlönye. 2. évf. 1915. 237—274. p. (Képekkel)