Technikatörténeti szemle 15. (1985)

TANULMÁNYOK - Móra László: Fejezetek a magyarországi tudományos kutatás történetéből I.

Műegyetem Műszaki Mechanikai Laboratóriumában végzett szilárdsági kísérletek eredményeiről" című 1—7. füzet tartalmazta a tanszéken 1883-tól megvizsgált mintegy 485 hazai és 53 külföldi természetes kőanyag szilárdsági, fagyállósági stb. eredményeit; 416 román-cementnek és 1624 portland-cementnek, gipsznek és hidr. mésznek vizsgálatát, kémiai analízisét, vízmennyiség hatásának kutatását a szilárdságra és egyéb kísérleteket, végül a mesterséges építőanyagok terén 129 téglaminta és 5 keramit vizsgálatát. (7) A József-Műegyetem műszaki mechanikai tanszékén működő Kísérleti Állomáson kiállított bizonyítványok száma:* Év Cement db o/o Beton db o/o Kő db o/

0 Műkő db o/

0 Vas db o/

0 Szerkezet db o/

0 összesen db 1895 48 39 1 1 49 40 19 15 4 3 2 2 123 1896 63 53 — — 32 27 15 12 5 4 4 4 119 1897 87 56 2 1 40 25 17 11 5 3 6 4 157 1898 114 71 — — 32 20 7 4 1 1 6 4 160 1899 74 52 1 1 28 20 22 15 3 2 14 10 142 1900 93 58 — — 23 14 20 13 6 4 18 11 160 1901 94 71 — — 9 7 11 8 2 1 17 13 133 1902 124 69 — — 34 19 10 5 — — 13 7 181 1903 108 72 1 1 22 15 6 4 2 1 10 7 149 1904 94 55 — — 46 27 18 10 18 8 172 1905 91 66 — — 27 19 11 8 — — 10 7 139 1906 100 65 1 1 30 19 14 9 4 3 5 3 154 1907 121 68 4 2 24 14 16 9 2 1 10 6 177 1908 182 74 6 2 23 9 14 6 12 5 10 4 247 1909 214 78 12 4 35 13 6 2 2 1 6 2 275 1910 189 58 43 13 48 15 26 8 4 1 16 5 326 1911 221 66 40 12 35 10 18 5 4 1 19 6 337 1912 246 64 40 10 53 14 20 5 10 3 16 4 385 1913 260 75 25 7 25 7 21 7 7 2 7 2 345 Az építőanyagok vizsgálatával a fenti gépészkari műszaki mechanika (eredetileg technikai mechanikai) katedra mellett még az építész- és mérnöki osztályhoz tartozó alkalmazott szilárdsági tanszéken 1903-ban megnyílt laboratórium is foglalkozott. Itt Czakó Adolf (1860—1942) főleg egyes építőanyagok szilárdsági vizsgálatait végezte. Ennek keretében alapvető kísérleteket folytatott kocka- és pilléralakú falazattestek szilárdságának meghatározására, különböző téglafajtákkal és 11 különféle habarcsanyaggal, köztük például a fehérmésszel, román- és portlandcementtel, portlandcementtel javított fehérmésszel stb. A szerkezeti anyagok vizsgálatával Magyarországon elsősorban Rejtő Sándor (1853—1928) műegyetemi tanár foglalkozott. A műegyetemi mechanikai technológiai tanszéket 1889-ben foglalta el és ott néhány év múlva (1899) anyagvizsgáló laboratóriumot fejlesztett ki és rendezett be, részben saját tervei szerint készült gépekkel és műszerekkel. Az itt végzett főleg fémek, fák, papiros és szövet (textil) vizsgálatai révén nemcsak az anyagok mechanikai sajátságainak meghatározásával gazdagította hazánkban az anyagvizsgálat gyakorlatát, hanem tudományos kutatásai előbbre vitték a tudományt. Több új fogalmat szabatosan * A „műkő" cím alá tartozik: agyagtégla, homoktégla, tetőcserép és műpala; a „vas" cím alá: a különböző vas- és acélfajok és fémek; a „szerkezet" cím alá: műkőlépcsők, gerendák, drótkötelek, kenderkötelek, láncok, falkötővasak, kapcsok s egyebek.