Technikatörténeti szemle 15. (1985)

TANULMÁNYOK - Both Előd–Vargha Domokosné: Albert Ferencz vizsgatételeihez

Több érdekességet rejt a 32. tétel (üstökösök). Mindenekelőtt az egyik címszó kijelenti, hogy az üstökösök Naprendszerünk égitestjei. Ez akkoriban még egyáltalán nem volt nyilvánvaló, a megfigyelések és a pályaszámítás pontatlansága miatt nem lehetett gyértelműen eldönteni, hogy egyes üstökösök pontosan milyen alakú pályán keringenek. Visszatérő üstököst mindössze hármat ismertek, a Halley-, az Encke- és a Biela üstökösöket. Ennek ellenére a címszó utal az ismert visszatérésű üstökösökre. A kor csillagászait foglalkoztatta az üstökösök földi hatása (Ihr Einfluß auf uns). A kortárs Littrow például adatokkal alátámasztva cáfolta az üstökösök időjárásra gyakorolt hatását, viszont éppen 1829-ben jelent meg pl. Forster könyve, amelyben az üstökösök több káros hatását ecseteli. Egy üstökös Földdel történő esetleges összeütközésének következményeit — nem ismervén az üstökösmagok méretét — a ténylegesnél sokkal súlyosabbnak képzelték el. Tudománytörténeti szempontból különösen érdekes a „Wirkungen des Widerstandes in welchen sie sich bewegen" címszó. A szintén Gauss tanítvány Encke, számos üstökös pályájának meghatározója, kiszámította ugyanis, hogy a Pons által 1818-ben felfedezett üstökös keringési ideje meglepően rövid, mindössze 3,6 év. Ez a felfedezés lehetővé tette, hogy rövid idő leforgása alatt az égitest több visszatérését is megfigyeljék. Az 1882-es perihélium-átmenet észlelése alapján úgy vélték, hogy az üstökös keringési ideje rövidül. Olbers ezt annak tulajdonította, hogy az üstökös valamilyen ellenálló közegben mozog, ez mozgását fékezi, ami az égi mechanikai paradoxon értelmében a keringési idő rövidüléséhez vezet. A múlt század húszas éveiben a kérdés még nyílt volt, erre utal az említett címszó. Az asztrofizika, a csillagok fizikai állapotával foglalkozó tudományág Tittel korában még nem létezett. Mégis, több mint egy évtizeddel Fraunhofernek a Nap színképvonalait leíró munkája után meglepő az egész tételsor egyetlen kérdő formában leírt címszava a Napról szóló tételben (174.): ob Sie ein Feuer ist. Következik ez természetesen a kor mechanikai szemléletéből, melynek legszebb megnyilvánulása a gravitációról szóló tétel (170.) megállapítása: „Erklärt alle Erscheinungen des Himmels". Az égbolt tehát a kor csillagásza szemében nem más, mint az égi mechanika jelenségeinek nagy színpada. JEGYZETEK 1. Magyar Országos Levéltár C. 6. HTT Dept. 2 Fol. 8. 159/829. 2. Magyar Országos Levéltár C. 6. HTT Dept. 2. Fol. 8. 159/829 (Molnár István fordítása). 3. Magyar Országos Levéltár C. 6. HTT Dept. 2. Fol. 8. 159/1829 (Molnár István fordítása). 4. Albert Ferencz kérvénye József nádorhoz. Kéziratos fogalmazvány a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutató Intézete Könyvtárában. 5. Zétényi Endre: Albert Ferencz (Egri Pedagógiai Főiskola Füzetei 263.) Eger, 1962. 6. Tittel Pál önéletrajza. MTA Könyvtára, Kézirattár. 7. Albert kérvénye József nádorhoz. Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutató Intézete Könyvtára. 8. Albert Ferencz: Tittel Pál. Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Munkálatai. 1868. 9. Deutsche Staatsbibliothek, Berlin. Nachlass Schumacher. 10. Astronomical Journal 6. 1859/61. No. 3. 11. Albert Ferencz: Tittel Pál. Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Munkálatai. 1868. 12. Albert Ferencz: Tittel Pál. Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Munkálatai. 1868. •