Technikatörténeti szemle 15. (1985)

TANULMÁNYOK - Janetschek, Helmut: Az első Watt-féle gőzgép az Osztrák–Magyar Monarchiában: Esterházy herceg kismartoni gőzgépe

A hercegi uradalom technikai és gazdasági helyzete A fenti levél egyszersmind példa a magas arisztokrácián belüli technológia átadásra. Egy évvel korábban Lichtenstein herceg könyvtárosa, Corou, modellt kért a szintén Langenreiter által a kismartoni kastélyban épített mechanikus felvonóról (7). 1805-ben Esterházy Miklós Wrbna Rudolf gróf látogatását fogadta, akinek Horzowitz-i vasöntödéjében már a 18. sz.-ban bevezették a homokformázást; ott készítették a Habsburg-tartományok legkiválóbb műöntvényeit (8). Esterházy herceg a birkatenyésztéssel foglalkozó grófnak bemutattatta félszerfalyai és szentmargitbányai juhtenyészeteinek válogatott tenyészpéldányait. Feltételezhető, hogy Wrbna gróf is megismertette a herceget öntödéjének termékeivel. A burgenlandi Tartományi Múzeumban mindenesetre két Horzowitz-ból származó öntöttvas kályha található. Noha résztulajdonosa volt (9) a Pottendorf-i uradalmán felállított fonógyárnak, II. Esterházy Miklós nem volt az az ipari téren is tevékeny arisztokrata, akikkel abban az időben eléggé gyakran találkozhatunk. Birtokainak gazdasága szinte kizárólagosan a mezőgazdaságon alapult. Gyapjútermelésének kedvezőbb értékesítése céljából ugyan 1803-ban érdekeltséget vállalt a bécsújhelyi Joseph Hafner-féle posztógyárban. A gyár aztán feltehetően a kontinentális zárlat megszüntetésekor fellépő dekonjunktúra áldozatává vált (10). Később a cukorrépa elterjedésével a herceg Esterházán cukorgyárat alapított (11). A nagybirtokos Esterházy gazdasága technikai szempontból mindenképpen a kor magaslatán állt. Az Esterházy herceg családi levéltár Szent-Gálly jószágigazgatói aktái a magyar Országos Levéltárban nagyszámú műszaki prospektust tartalmaznak: többek között — a lorettoi kőfaragók szerződései mellett — rézmetszeteket a bécsi Albertini-féle vízvezetékről (13), az Eibiswaldi és Krummbachi Vasmű egy árjegyzékét (14), valamint Anton Burggal folytatott levelezést, aki Bécsben az első mezőgazdasági gépgyárat alapította (15). Bécsi rezidenciája, a valahai Kaunitz-palota környékén érdekes műtárgyat üzemeltetett a herceg: egy lóhajtású vízkiemelő szerkezetet (16), amelyet az ismert géplakatos, Starchnan épített. Az Esterházy alkalmazottak bérlistáján „építőmester" és „mérnök" megjelölésű alkalmazottak is szerepeltek. A herceg ezen kívül nem állandó alkalmazásban is szerződtetett számos mérnököt magyarországi birtokai felmérésére és mocsarak, vizek lecsapolására (17). Végül megemlítendő a herceg által alapított erdészeti iskola (18). Ez a kismartoni iskola Joseph Kraitsek Főerdész- és vadászmester irányítása alatt állt és 15 bennlakó növendéke volt; mindegyikük évi 300,— Ft ösztöndíjat kapott a hercegtől. A kismartoni gőzgép technológiai környezete nem ítélhető meg az Esterházy-féle gazdasági komplexus háttere nélkül. Az össz-európai nyugtalanság e korszakában aligha akadt volna másvalaki a kontinensen, aki megengedhetett volna magának egy ilyen „műszaki játszadozást". A kulturális és szellemi téren korának legelső elméivel kapcsolatot tartó herceg három tucat uradalom ura volt, amelyek több mint 2 millió forintot meghaladó forgalom mellett csaknem 1 1/2 millió forint jövedelmet hoztak. Az „Esterházy herceg összes uradalmai készpénzjövédelmének summázata 1802-re 1 300 886,03 Ft tiszta jövedelme, 1803ra 1 433 185,44 Ft tiszta jövedelmet mutat ki" (19). Ezzel szemben egy napszámos napi bére a századforduló körül 15—25 krajcár volt; egy 3 lat (kb. 50 g) súlyú zsömle vagy egy 5 lat (kb. 90 g) súlyú kenyér