Technikatörténeti szemle 15. (1985)

TANULMÁNYOK - Kiss László: Műszaki emlékvédelem, ipari hagyományápolás Magyarországon

Kohászati Gyártörténeti Múzeum Szabadtéri Kiállítás. Ózd. szerű feldolgozása. A vállalati érdekeltség ösztönzésével viszont a közvetlen gon­dozású helyi üzemtörténeti gyűjtemények szaporítása kívánatos, mert az adott helyen kallódó muzeális értékek pusztulástól való megmentését segíti elő s egy­ben az ilyen feladat hasznos programadás aktíváknak, üzemi kollektíváknak. A műszaki emlék védelem egyik legfontosabb feladatának tekintjük, hogy minél több eredeti értéket őrizzünk meg természetes környezetében a lehetséges komp­lexitásában. Jó példája ennek a budapesti 1845. évi alapítású Ganz Kéreg-kerék öntöde műemléki épülete az eredeti teljes berendezéssel, vagy a Földalatti Bányamúzeum Salgótarjánban, ahol 200 m eredeti vágatban mutatják be a bányászat régi eszközeit, taníthatják módszereit. Ma még találhatók hasonló egyéb termeléstörténeti, technikai értékeink, de ezekkel az utolsók tűnnek el pótolhatatlanul, ha egyedi darabjaik nem kerülnek gyűjteményekbe, vagy hely­ben megtartásuk — esetleg országos érdekű — fontossága háttérbe szorul a napi termelés és helyi fejlesztési célok ezernyi gondja közepette. A múltbeli mulasztásokból is okulva mind több üzem és gazdálkodó szerv ismeri föl, hogy lehet fejleszteni és korszerű technikával termelni az elavult, de korának termelési kultúráját kifejező emlékek jelentéktelen anyagi haszonnal járó elpusztítása nélkül is. A termelésből kivont gépek, eszközök tipikus darab­jainak óvása, feledésbe merülő technológiák megőrzése ha még nem is általános az üzemekben, de már a legtöbb helyen nem csak egy-egy hagyománytisztelő régi szakember „hobbija". Az utóbbi időszakban a múzeumokkal együttműködve kialakult és egyre szléesedik egy országos leletfelderítő és bejelentő — egyes területeken ágazati vagy helyi gyűjtemény szervező — társadalmi aktívahálózat. Szaporodnak a szakma- vagy gyártörténeti gyűjtemények. Ipartörténeti emlék-

Next

/
Oldalképek
Tartalom