Technikatörténeti szemle 15. (1985)

TANULMÁNYOK - Móra László: Fejezetek a magyarországi tudományos kutatás történetéből I.

Az állomás 1903-ban átkerült a főpostáról a Nagymező utca és a Hajós utca közötti telken épült háromemeletes épület — a Teréz távbeszélő központ — magasföldszintjére, ahol megfelelő új helyiségekben végezte kísérleteit a távíró és távbeszélő szolgálat műszaki berendezéseinek tökéletesítésére. 1908-ban Kos­suth Ferenc kereskedelemügyi miniszter felállította a posta- és távírda műszaki főfelügyelőséget, amelynek közvetlen irányítása alatt gyors ütemben fejlődött a kísérleti állomás munkája. A kísérletekhez modern könyvtárat létesítettek és egyre szaporodtak az anyagvizsgálatok is, úgy, hogy ismét helyhiánnyal küsz­ködött. Ezért, amikor 1910—12-ben a Gyáli úton központi anyagraktárát és javító műhelyt építettek ,ennek szomszédságában (Zombori u. 2. sz. alatt) külön épületet emeltek a kísérleti állomás részére. Ebben a háromszintes épületben működik ma is az állomás jogutódja, a Posta Kísérleti Intézet (PKI). A posta kísérleti állomás tevékenysége az I. világháború alatt lelassult, főleg katonai célokat szolgáló kísérleteket végeztek. A külföldi behozatal megszűnése miatt pedig a hazai anyagok kutatását folytatta. Vegyészeti részlege például a száraz és nedves elemek barnakő szükségletének biztosítására segített a hazai úrkúti mangánérc feltárásában. Anyagvizsgálatokat végzett és részt vett a minőségi feltételek és szabványügyek kidolgozásában. A század első évtizedében az állomás elektromos osztálya a szikra-távíró fejlesztésére végzett kísérleteket (1903), így a kísérleti állomás tekinthető az első hazai híradástechnikai kutató­intézetnek. Hollós József ez irányú kísérletei: adás és vétel Csepel és Újpest között — a katonai körök érdeklődését is felkeltették. 1906-ban például Fiume és az Adriai tengeren 200 km távolságban lévő hajó között a kísérleti állomás által készített berendezéssel létesült összeköttetés. Az I. világháború előtt (1912) pedig már a gépadókkal foglalkoztak. Eredményesebb kutató munka a 20-as évek után kezdődött, a vegyészeti osztályon Marschalkó Béla viszkozitás vizs­gálataival, majd a rádiózás megindulása után, annak kifejlesztésében (stúdió tervezés stb.) szerzett hírnevet a posta kísérleti állomás. A posta kísérleti állomás vegyészeti munkái közé tartozott még az oszlop­védelem, a fatelítési eljárások kidolgozása, a porcelán szigetelők, szigetelő olajok vizsgálata, műanyagok kutatása és bevezetése, és a kábelek korrózió elleni védelme stb. Az állam mellett Budapest főváros is tartott fenn a századforduló időszaká­ban saját építkezéseinek ellenőrzésére kísérleti állomást. Ez 1891-ben cement­laboratóriummal indult, és feladata volt a csatornázáson létesülő főgyűjtők épí­tési cementfajtáinak vizsgálata. Először a húzószilárdságot mérték, majd 1897­től a nyomószilárdság vizsgálatához szükséges gépeket is beszerezték. A cement­laboratórium 1913-ban kibővült kísérleti állomássá. A székesfővárosi anyagvizs­gáló állomás Fenyő Andor vezetése mellett szilárdságtani és vegyészeti alosztá­lyokra tagozódva működött. Ettől kezdve a főváros által vásárolt anyagok ellen­őrzését, vizsgálatát végezte, továbbá műszaki feladatokkal és minőségi vizsgá­latokkal foglalkozott. Ilyenek voltak például az útburkoló- és építőkövek vizs­gálata, próbaburkolatok telepítése stb. Rendszeres szilárdsági kutatásokhoz 500 tonnás feszmérővel ellátott nyomógépet, kisebbeknél 50 tonnás nyomógépet használtak, az ütési szilárdságra Martens-féle ej tőkészüléket vettek igénybe, és szakítógéppel is rendelkeztek. A vegyészeti osztály feladatai közé tartozott an­nak kutatása például, hogy a kelenföldi csatornázásnál a feltörő keserűvíz mi­lyen hatást gyakorolt a betonépítményekre. Vizsgálták az utak kátrányozásának, valamint az öntött és hengerelt bitumenes utak problémáit. Ezen kívül olajok és szenek vizsgálatát is ellátták. Mindezek a feladatok igazolták a fővárosi kísér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom