Technikatörténeti szemle 15. (1985)

TANULMÁNYOK - Vámos Éva Katalin: Iparkiállítások Magyarországon a XIX. sz. második felében, különös tekintettel az 1885-ös Országos Kiállításra

1846-ra tették, amelynek 516 kiállítója és 22 136 látogatója volt (4). Ugyanebben az időszakban számos vidéki kiállítást is rendeztek. Az ezt követő 1848—49-es forradalom és szabadságharc bukása utáni önkényuralom és abszolutizmus évtizedeiben a tudományos-kulturális közélet fórumain szünetelt vagy korlátozott volt a tevékenység. A kiállításokat kezdeményező Országos Iparegyesület is 1854-től 1864-ig egyáltalán nem működött, iratait átadták a Nemzeti Múzeumnak. Újjáalakítására véglegesen 1867-ben került sor (5). Iparkiállításokat azonban ebben a korszakban is nagy számban tartottak. Helyi Gazdasági Egyesületek és Kereskedelmi és Iparkamarák kezdeményezték ezeket. Ez utóbbiak közül több éppen az 1850-es években alakult, így Pest, Brassó, Debrecen, Kassa, Kolozsvár, Pozsony, Sopron, Temesvár, Zágráb kereskedelmi és iparkamarái kezdték meg működésüket ekkor (6). Jelentős központja lett ekkor a kiállítási mozgalomnak Kolozsvár. Ekkoriban évenként tartottak itt jelentősebb kiállításokat: 1852- ben gyümölcstárlat 1853- ban gyümölcs- és termékkiállítás 1854- ben gyümölcs-, termés- és borkiállítás 1855- ben gazdasági kiállítás. Gazdasági kiállításon olyan mezőgazdasági kiállítást értettek, melyen mezőgazdasági gépeket is bemutattak. Az 1860-as években Magyarországon ilyen évenként 8—10 volt. Az első igazi iparkiállítás is Kolozsvárott volt 1857-ben. A helyi kereskedelmi és iparkamara szervezte és 298 kiállítója közül 134 ténylegesen iparcikket állított ki (7). Országos kiállítás gondolata azonban csak a kiegyezés után merült fel ismét. Az 1867-ben újjáalakított Iparegyesület már a következő évben javasolta, hogy rendezzenek kiállítást „Magyarországi általános kiállítás" néven, Pesten. Céljául jelölték meg: „1) a hazai termelés megismerését és megismertetését, 2) a termelés előmozdítását azáltal, hogy tapasztalásra és okulásra alkalom adassék". Az első választott időpont 1871. április 15 — július 15. volt. Űgy tervezték, hogy külföldi kiállítókat is fogadnak majd. Helyéül már akkor felmerült a Városliget, ahol már 1865-ben volt egy gazdasági kiállítás. Ez a terv nem volt megvalósítható, mivel az 1873-as Bécsi Világkiállítás előkészületei felemésztették az erre fordítható összegeket, és amúgy is gazdasági válság mélypontján volt az ország (8). Így a Budapesti Országos Kiállítás gondolata egy időre lekerült a napirendről, annál is inkább, mivel a Kecskeméti Iparegyesület kezdeményezésére 1872. augusztus31 — szeptember 8. között megtartották a Kecskeméti Református Főiskola termeiben a korszak első országos tárlatát, 575 kiállítóval (9). A következő országos tárlat, melyet az első modern országos kiállításnak szokás tekinteni, 1876-ban Szegeden nyílt meg a Főreáltanoda épületében és három ideiglenesen felállított faépületben, 20 000 m

2 területen, 2227 kiállítóval. A gondolat az 1873-as Bécsi Világkiállítás nyomán vetődött fel. Nagybizottságának elnöke Dáni Ferenc főispán, szervezésének lelke Bakay Nándor (kötélgyáros) és Gelléri Mór (mint az Alföldi Iparlap szerkesztője) volt. Erről a kiállítás-