Technikatörténeti szemle 14. (1983-84)

TANULMÁNYOK - Gajdos Gusztáv: A magyar mérleggyártó ipar megszületése, kialakulása a XIX–XX. században (1850–1945)

GAJDOS GUSZTÁV* A MAGYAR MÉRLEGGYÁRTÓ IPAR MEGSZÜLETÉSE ÉS KIALAKULÁSA A XIX—XX. SZÁZADBAN (1850—1945) I. A mérlegtechnika fejlődésének néhány főbb fázisa a XIX. század közepéig A mérleg az ember által használt egyik legősibb eszköz, melyet már az ókorban, majd a középkorban is elterjedten használtak tárgyak súlyának megállapításához. Ezt például az i. e. 3000 körüli, az Indus völgyéből, az i. e. 1200 körüli egyiptomi, az i. e. 870 tájáról származó asszír, valamint az időszámításunk elejére datált római egyenlőkarú és egj/enlőtlen/carú mérleg ábrázolások, mérleg vonatkozású régészeti leletek is alátámasztják (1). A mérlegtechnikában, a római birodalom bukásától a XV. századig, nem történt lényeges fejlődés. A többoldalú, fokozottabb igények viszont a XV. században elindították a mérlegek speciálizálását, részben a nagyobb méréshatárok, részben a mind kisebb tömegtartományok irányában (3). A mérlegek tudományos célú felhasználását Nikolaus von Kues (1401—1464) munkásságától lehet számítani, aki a mérlegelést igen fontosnak tartotta a természeti folyamatok törvényszerűségeinek feltárásánál. A holland Simon Stevin (1548—1620) már átfogóan rendszerezte a mérlegelés tudományára vonatkozó akkori ismereteket. A XVII. század végére kifejlődött az egyenlőkarú, már nem gyűrű-forgócsap ágyazású, hanem él ágyazású mérlegkarral épített, zsinór segítségével arretálható mérlegkonstrukció, mely a tudományos célú munkáknál előnyösebben volt alkalmazható. Ilyen volt például Róbert Boyle (1627—1691) egyik mérlegének a megoldása is. A mérlegtechnika XV—XVII. századi fejlődésével megkezdődött valójában a finommérlegek 1. generációs fejlődési szakasza (2, 3). A XVIII. század elején az önálló tudományággá váló fizika és kémia is újabb igényeket támasztott a finommérlegekkel szemben. E század végére kifejlődött a finommérlegek módosított konstrukciós változata, amelynél az él ágyazású mérlegkar hossza növelt lett, az arretálás már részben emelőkkel történt, s a pontosabb leolvasást már skála előtt mozgó mutató tette lehetővé. Ilyen rendszerű mérleg volt például az Edward Troughton (1753—1835) által 1798-ban készített mérleg is. A mérlegtechnika fejlődésének ezen szakaszában, 1799-ben vezették be Párizsban az új mértékpegységeket, a métert és a kilogrammot is (3). * Országos Műszaki Múzeum, 1117 Budapest, Kaposvár u. 13—15.