Technikatörténeti szemle 14. (1983-84)

TANULMÁNYOK - Végh Ferenc: A Mérnöki Továbbképző Intézet alapításától a felszabadulásig

amelyben a gépészmérnök-képzés új irányait ismertette (illetve e tárgyban korábban írt tanulmányait elevenítette fel), már arról számolhatott be, hogy a Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai anyagilag is nyereségesek, olyannyira, hogy a tankönyvkérdéssel kapcsolatban hangoztatott „financiális nehézségek" ama nagy összegek folytán, „amelyek a Mérnöki Továbbképző Intézet rendelkezésére állnak, kiküszöbölhetők lesznek" (29). A Mérnöki Továbbképző Intézet a háború éveiben Már 1942-ben, amikor a másodízben meghirdetett tanfolyamra — amelyek során az elektrotechnikai tanfolyam már különvált a gépészetitől — az 1941. évihez képest is nagyobb volt a jelentkező hallgatók száma, felmerült az a gondolat, hogy a programokat hosszabb időre, esetleg két vagy három évre állítsák össze, sőt a továbbképző tanfolyamok olyan megszervezésének ötlete is megfogalmazódott, hogy azok „a műegyetemi oktatásnak szerves kiegészítő részei legyenek" (30). Az előadások anyagának kiválasztása, amelynek nehézségeiről Kelemen Móric már idézett előadásának vitazáró felszólalásában is említést tett, csak nőtt a háborús viszonyok következtében: a programok összeállítóinak a háborús ipar igényeit is figyelembe kellett venniük, a mérnök-előadók egy része is kiesett a behívások következtében. Mégis arról számolhatott be az intézet igazgatója, Mihailich Győző még az 1943-as évi működésről is, hogy „az első két évben megnyilvánult nagymérvű érdeklődés az 1943. évben sem csökkent: 103 előadó 108 előadást tartott, összesen 420 órában ... A tanfolyamokra beiratkozott hallgatók száma: 3153." (31). Ebben az esztendőben egyébként az intézet első kiadványsorozatát, a 14 kötetben kiadott 108 előadást a Magyar Mérnök- és Építész Egylet 1943. évi rendes közgyűlésén aranyéremmel tüntették ki. A háborús terhek növekedésével az intézet munkája is egyre nehezebbé vált. Az állami támogatás csökkent, megszűnt a kiadványok korábbi nagy forgalma, egyes munkatársait katonai szolgálatra hívták be, mások — az egyetem kitelepítésével — Nyugatra távoztak. Budapest ostroma a műegyetem épületeit is elérte, az intézet működése megszakadt. JEGYZETEK r 1. BME Lt. I. 3/a. Egyetemi tanácsülés! jegyzőkönyvek. Az 1924. nov. 21-i ülés jegyzőkönyve. 2. A VKM 111.758/1924. sz. a. irata: BME Lt. I. 3/c. 3076/1924. sz. = V. ö.: Az egyetemi tanács 1925. márc. 13-i ülésének jegyzőkönyvével. = BME Lt. I. 3/a. Egyetemi tanácsülési jegyzőkönyvek. 3. A M. Kir. József-műegyetem 1925/26. tanévének megnyitásakor 1925. évi október hó 18-án tartott beszédek. [A továbbiakban: Beszédek...] Bp., 1926. 32. p. 4. Beszédek ... Bp., 1928. 36. p. 5. Az 1931. évi [harmadik] Magyar Országos Mérnökkongresszus iratai. (Szerk.: Pattantyús A. Géza.) Bp., 1932. 280. p. = i. h.: 60. és 62. p. = V. ö.: Mérnökkongresszus. = Technika, 1931. 3—4. sz. 109—124. p. 6. Uo. 245. p. 7. [A] Budapesti Mérnöki Kamara Közleményei. 1934. nov. 11. Melléklet: Mérnöknap a Tfársadalmi] E[gyesületek] Sz[övetsége] 1934. évi Nemzeti Munkahetének alkalmából. Bp., 6—11. p. — i. h.: 7. p. 8. Mihailich Győző: Mérnöktovábbképzés. = Magyar Felsőoktatás. Az 1936. évi december hó 10-től december hó 16-ig tartott Országos Felsőoktatási Kongresszus Munkálatai. (Szerk.: Mártonffy Károly.) III. kötet. Bölcsészeti, orvosi és műszaki