Technikatörténeti szemle 14. (1983-84)

TANULMÁNYOK - Végh Ferenc: A Mérnöki Továbbképző Intézet alapításától a felszabadulásig

is hívták — ugyanezen évek alatti üléseinek anyagában is hiába keressük nyomát a Mérnöki Továbbképző Intézet ügyének. Az azonban a fellelhető dokumentumokból is kiviláglik, hogy Terplán Zénó és Hadfi Imre igen alapos összeállításának az a mondata, hogy „számtalan tárgyalás és vélemény meghallgatása után még 1936-ban összeült a "-Szervezeti Szabályzat*- előkészítő bizottsága" — inkább megtévesztő emlékezésre támaszkodik, mintsem ténybeli adatokra (11). Hiszen 1937. február 10-i keltezéssel küldte el Romsauer Lajos, a Mérnöki és Építészmérnöki Kar dékánja a rektori tanácsülésnek a kar f. év február 5-én tartott 5. rendes ülésén elfogadott, — „egyhangúan magáévá tett" — s Mihailich Győző professzor részéről megfogalmazott javaslatát, amely a következőképpen szólt: „Hivatkozással a Felső Oktatásügyi Kongresszus tárgyalásaira, indítványozom, hogy a rektor úr vagy a prorektor úr elnöklete alatt alakíttassék a mérnöki, az építészmérnöki, a gépészmérnöki, a vegyészmérnöki, a közgazdasági és kereskedelmi, valamint a közigazgatási osztályok egy-egy kiküldöttéből egy bizottság, melynek feladata lesz még a jelen félév folyamán javaslatot tenni egyrészt a mérnökhallgatóknak a tanulmányi idő előtt vagy alatt való gyakorlati kiképzése, másrészt pedig a mérnöki továbbképzés megszervezésére nézve." (12) Az irat külzetén található — ceruzával írt — megjegyzés szerint „a benti kari előterjesztésben említett osztályközi bizottságba — az előterjesztéstől eltérően — érdekeltségük folytán még a bánya- és kohómérnöki, valamint az erdőmérnöki osztály kiküldöttei is meghívandók volnának!" felirat utal arra, hogy a felterjesztés már ebben a megváltoztatott formában kerülhetett (az ugyancsak a felzeten található jegyzetek szerint) március 19-én tartott rektori tanácsülés elé. Ezen osztályközi bizottság létrehozását határozták el. A bizottság elnöke Szabó Gusztáv professzor lett. Az Osztályközi Bizottság — minden rendelkezésünkre álló jel szerint — csak ezután, tehát az 1937/38-as tanév első felében fogott hozzá a Mérnöki Továbbképző Intézet szervezeti szabályzatának kidolgozásához. Erre utal ui. az, hogy a műegyetemi Levéltár idézett iratcsomójában található a szervezeti szabályzat legkorábbinak tekinthető tervezete, s ennek dátuma: 1938. febr. 9. A stencilezett példány mindössze két oldal terjedelmű, s összevetve a másfél esztendővel később jóváhagyott, tehát végleges szervezeti szabályzattal, megállapítható, hogy ez a tervezet erősen vázlatos volt, nyilván tájékoztató jelleggel készülhetett. Sem a Mérnöki Továbbképző Intézet szervezete, sem céljai, sem a megvalósítás módozatai nem voltak ebben az iratban alaposan kimunkálva: a tervezethez képest a végleges szervezeti szabályzat változtat mind az intézeti vezetőség, mind az intézőbizottság összetételén; az intézeti élet kérdéseivel (intézőbizottsági ülés, rendkívüli ülés stb.) egyáltalán nem foglalkozik stb. Biztosra vehető, hogy a rektori tanács előterjesztésére az egyetemi nagytanács 1938. márc. 30-i (az 1937/38. tanévi III. rendes) ülésén ezt a tervezetet fogadták el tárgyalási alapnak. Erre utal — bár a jegyzőkönyvben a tárgyalást nem is említik, — hogy a tanácsülési jgeyzőkönyv után bekötötték a február 9-i tervezet egy példányát (13). A tanácsülés azonban nem foglalkozott a szervezeti szabályzat tervezetével. Az 1938. május 24-re összehívott rendkívüli tanácsülésen már tárgyalás alá vonták a február 9-i tervezet szövegét. A vita itt és ekkor is csak az intézőbizottságba meghívandó „érdekképviseletek" körül mozgott: a felszólalók javasolták a Magyarhoni Földtani Társulat, a Tisza—Dunavölgyi Társulatok Központi Bizottsága, valamint a m. kir. Posta felvételét és a Magyar Chemikusok Egyesületének kihagyását. A tanács az indítványt elfogadta, s a nagytanácsülési