Technikatörténeti szemle 14. (1983-84)

TANULMÁNYOK - Gajdos Gusztáv: A magyar mérleggyártó ipar megszületése, kialakulása a XIX–XX. században (1850–1945)

16. Schvarz József és Társa raktárának hídmérlege és „LIBRA" jelű önműködő gabona­mérlege (1908—1909) t­íO f ul i 03 < •tu u. (!) i N O "O N o < > x! 60: VtXÍ f4> íi? íl fÍ-..-<*!t!r,ítt..... - fVfe • • ""SS IC BUÍ>A«»* kapott hitelesítési engedélyt az MKKMI-től. A cég alaptőkéje az 1920-as évek végén 50 ezer pengő volt. A Fairbanks Mérleg és Gépgyár R. t. 1911-ben 4 féle mérlegére kapott hitelesítési engedélyt, s ezidőtájt a cég 34 fajta mérleget gyártott. Alaptőkéje 1908-ban 300 ezer korona, 1929-ben pedig 50 ezer pengő volt. Az 1929—1933 közötti világgazdasági válság a mérlegek 1930—1931. évi hazai exportján és importján is lemérhető volt. Míg például 1930-ban 61 ezer pengőt tett ki a hazai hídmérlegek exportja, addig 1931-ben ez csak 3 ezer pengő volt. Az önműködő mérlegek hazai importja 1930-ban 307 ezer pengő volt, s ez 1931­ben csak 28 ezer pengő értéket ért el (26). 3.2 A mérlegek egyetemes fejlődése az 1900—1945 közötti években: A finommérlegekkel kapcsolatban Marék írja le először 1905-ben a mágne­ses fék elvét. A bécsi A. Rueprecht cég 1901-ben kifejleszti a nemzeti és nemzet­közi tömegetalonok meghatározására szolgáló etalonmérleg családjának egyik típusát (2, 3). Az A. Rueprecht & Sohn cég 1911. évi gyártmánykatalógusa (27) több fajta precíziós finommérleget sorolt már fel, melyek közül egyesek növelt

Next

/
Oldalképek
Tartalom