Technikatörténeti szemle 14. (1983-84)

TANULMÁNYOK - Gajdos Gusztáv: A magyar mérleggyártó ipar megszületése, kialakulása a XIX–XX. században (1850–1945)

13. Schember-féle görgősúlyos mérlegszerkezet kinematikai rendszere (1927) 4/a u. ibrj 1928-ban a 300—10 000 kg-os görgősúlyos mérlegszerkezetére, 1930-ban pedig a görgősúlyos mérlegekre szerelhető távjelző berendezésére. A hazai mérleggyárak közötti, már korábban megindult verseny az 1930-as években tovább erősödött, s a Schember-, Fuchs- és a Fairbanks gyár közötti küzdelem új, még tökéletesebb mérlegszerkezeteket eredményezett (14, 15). 1937. június 30-án megalakult a Schember Magyar Mérleg- és Gépgyár R. t. (Budapest) úgy, hogy a Fairbanks Mérleg- és Gépgyár R. t. kimondta cégszövegének, nevének megváltoztatását és az új részvénytársaság átvette a Schember gyárat, a Fairbanks gyárat és a Fuchs G. Hídmérleggyár R. t. üzemét is. A Schember cég 1943-ban 120 szakmunkást és 15 tisztviselőt, mérnököt foglalkoztatott. Különféle típusú mérlegeket gyártott, így például: automata mérleg olajmagvakra, gabonára, timföldre, szénre, ércre, billenőmérlegek, vágánymérlegek, automata csillemérlegek, felsőpályás-, kötélpályás- biztonsági-, tizedes és tolósúlyos mérlegek. A cég jelentős exportot bonyolított le. A Schember részvénytársaság tevékenysége, eredményei jelentősek voltak a hazai mérleggyártás szempontjából (17). A hazai mérleggyártó ipar 1900—1945 közötti fejlődéséről a következők mondhatók el. A 45 év alatt, irodalmi források alapján (14—23), mintegy 73 budapesti és 98 vidéki mérleg profillal vagy azzal is foglalkozó újabb gyár, üzem vagy kisiparos műhely jött létre. Ezek közül, a Schember cégen túl, a következők emlhetők ki (az alapítás éve zárójelben): Zier Károly aranykoszorús mérleg-