Technikatörténeti szemle 14. (1983-84)
KÖNYVISMERTETÉS - Vastagh Gábor: Sextus Iulianus Frontinus Curator Aquarum: Wasserversorgung im antiken Rom
szerint történt a vízdíj fizetése, hiszen a víz állandóan folyt. Persze voltak nagyszámban állandóan folyó közkutak is. A könyv azonban nemcsak Róma vízvezetékeiről szól. Dél-Franciaországban és Spanyolországban fennmaradt több impozáns méretű aquaductus, amelyek közül egyiket még ma is használják. A könyv ezekről sok, valóban gyönyörűnek mondható színes felvételt közöl, amit a szokatlan mérete (24X27 cm) megkönnyít. De olvasunk a könyvben a Kölnt ellátó híres vízvezetékről is amely — változatos terepen — 100 km távolságból hozta a vizet. A kémikust érdekelheti ennek a kiváló építőanyaga!) Az ember valóban elbámul az akkori, optikai műszernek nem nevezhető eszközökkel történt szintezés mesteri kivitelén! A Pompejiben talált vízvezeték-szerelvények, a Rhone alatt ólomcsöveken nyomás alatt átvezetett vízvezeték, a maradékokban fennmaradt római szívónyomó vízszivattyú fényképei egészítik ki a szép könyv tartalmát. Vastagh Gábor