Technikatörténeti szemle 14. (1983-84)

KÖNYVISMERTETÉS - Szabadváry Ferenc: Geschichte der Naturwissenschaften

tásról, a gázvilágítás bevezetéséről, az 1856-ban megépült berlini vízműről, a mezőgazdasági gépek és a cukorgyártás korszerűsítéséről. A kötet utolsó fejezetében a szerzők az ipari forradalom társadalmi következményeit vizsgálják, amelyek legfontosabb tényezője a munkásosztály kialakulása volt. Hans-Heinrich Müller és Hans-Joachim Rook műve világosan szerkesztett, érdekes olvasmány. A műszaki leírásokon kívül a szerzők bemutatják a találmányok elterjedésének gazdasági és társadalmi okait és azok következményeit, emberközelbe állítva végigkísérik a feltalálók életútját, és gyakran idézik róluk írók, politikusok véleményét is. A könyvet 137 korabeli illusztráció díszíti, és személynévmutató (név, születés és halál időpontjának megjelölésével) könnyíti meg az eligazodást. Kár, hogy a magyar technikatörténeti irodalom hasonló szintézist nem mondhat magáénak. Dóka Klára Geschichte der Naturwissenschaften (A természettudományok története). Szerkesztette: H. Wussing, Edition Leipzig, 1983, 565 oldal, 550 kép. A könyv legelőször kiállításával ragadja meg a figyelmet. Nagyon szép. Szerzői a lipcsei Kari Marx Egyetem Sudhoff Intézetének, a világ legelső tudománytörténeti tanszékének munkatársai Hans Wussing professzor irányításával, nevezetesen S. Brentjes, H. Brost, M. Franké, H. J. Ilgauds, W. Schreier, I. Strube, H. Wussing és G. Zirnstein. Témája a természettudományok, nevezetesen a matematika, csillagászat, fizika, kémia, biológia és a földtudományok története a legrégibb időktől napjainkig. A könyv vastag, de nagyon sok benne a kép, 550, ebből 100 színes. Ezekről kell legelőször írnom: Nagyon jó képek, kiválasztásban, nyomdai kivitelben egyaránt. E sorok írója eléggé ismerős a tudománytörténeti irodalomban. Ismeri annak szokásos képanyagát is. Ismeri a képek útját is egyik könyvből a másikba, sok kép már visszaköszön neki. Ebben a munkában viszont nagyon sok olyan képpel találkozott, amiket még nem látott. Élvezettel nézte őket, s olvasta el a kitűnő képaláiratokat, melyek a megnevezéseken kívül nagyon jó magyarázatokat adnak amolyan mini formában. A képaláiratok végigolvasása szinte teljesen informál arról, hogy mit hol keressen bővebben a szövegben. További értékes információ, hogy minden illusztráció eredeti forráshelye pontosan meg van adva, hogy az eredeti milyen múzeumban, milyen képtárban található, vagy ha könyvből vett reprodukció, hol jelent meg legelőször. A képszerkesztő nagy munkát végzett, külön dicséret illeti, még ha meg is könnyítette munkáját, hogy a lipcsei egyetem könyvtára úgy tűnik hihetetlenül gazdag régi munkákban. 550 kép sok helyet foglal el, mintegy a felét a könyvnek. Így a rendkívül nagy témát nagyon lakonikusan kellett tárgyalni. Az egyes tudományterületekre 5—10 ív ha maradt és ennyiben tényleg csak a fejlődés legfontosabb csomópontjai férnek el. A legfontosabb dolgok azonban benne is vannak. Ügy tűnik a matematika és fizika története a többi tudományághoz képest valamivel részletesebben került kifejtésre. A könyv nem szaktudósok, hanem a művelt publikum számára készült, alapjában véve ismeretterjesztő munka. Ezt a feladatát jól teljesíti. Korunkban a természettudományok legújabb eredményeinek társadalmi jelentősége nyilvánvaló, csodálatos, néha már ijesztő. Hozzátartozik mindenki műveltségéhez, és ebbe beleértendő történetük is! Magyar nyelven is el-