Technikatörténeti szemle 14. (1983-84)

KRÓNIKA - Vámos Éva: Nők szerepe a természettudományok, a technika és az orvoslás történetében a XIX. és XX. században. (Veszprém, 1983. augusztus 15–19.)

nology — Nemzetközi Technikatörténeti Bizottság), a Magyar Tudományos Akadémia. Veszprémi Akadémiai Bizottságától, a Magyar Tudományos Akadémia Tudomány- és Technikatörténeti Komplex Bizottságától, a Budapesti Műszaki Egyetemtől, a MOTESZ Orvostörténeti Társaságától. A konferencia tudományos részének szervezői (Margaret Rossiter, az IUHPS Nők a tudományban bizottságának elnöke, Sally Kohlstedt, az USA küldötte ugyanebben a bizottságban és Vámos Éva, a bizottság alelnöke) azért választották a téma XIX. és XX. század történetét a konferencia tárgyául, mivel ismeretes, hogy ebben a két évszázadban a világ legtöbb országában a nők tanulási és elhelyezkedési lehetőségei fokozatosan bővültek. Módjuk nyílt a tudományos kutatásra és szereplésre a tudományos életben. Ezek a változások az egyes országokban különböző módon és ütemben zajlottak le és máig éreztetik hatásukat. A konferencia célja az volt, hogy ezeket az eltéréseket feltérképezze. A konferenciára 14 országból 82 résztvevő érkezett 46 előadással. A szocialista országok közül delegációval képviseltette magát Csehszlovákia, Jugoszlávia, az NDK és népes küldöttség érkezett a Szovjetunióból. A fejlődő országok közül Indiából és Mexikóból szerepeltek előadók. Számos kutató érkezett Dániából, Finnországból, Hollandiából, Nagy-Britanniából, az NSZK-ból és Svédországból. Az Egyesült Államokból 24 előadó vett részt a konferencián. Az előadások 7 szekcióban hangzottak el. Az első „Állandóság és változás a pre-kapitalista munkaszervezésben a XIX. század elején: Céhek és utópista közösségek" c. szekcióban két amerikai előadó ismertette négy kutató közös munkájának eredményeit a témában. Beszámoltak a Jacquard szövőszék bevezetésének hatásáról a nők munkalehetőségeire Franciaországban, az USA textilipar egy speciális fejlődési formájáról a „Harmónia Társaság" nevű utópista vallási közösség, pamut és selyem üzemeiről és Gertrúd Rapp szerepéről létrehozásukban. A második szekció öt előadása egy-egy kiemelkedő kutatónő pályáját vázolta fel. Lendületes, számos hozzászólást inspiráló előadás szólt Lisa Meithner munkásságáról és az életével kapcsolatos újabb kutatásokról. Egy angol előadó a XIX. századi angol geológusnők munkásságára hívta fel a figyelmet számos vetített képpel is idézve a kor hangulatát. Dr. Gáspár Margit a magyar kémiai bibliográfia úttörőjének életét és munkásságát ismertette a következő előadás számos új adattal bővítve magyar hallgatók ismereteit is. Götz Irénről, mint az első magyar egyetemi professzornőről szóló beszámoló nagy sikerrel foglalta össze a szerző évek óta tartó alapos kutatásait a témában. A „Nők tanulási lehetőségei az egyetemeken az egyes országokban" c. szekció elején a XIX. századi oroszországi tudósnőkről hallottunk eddig kevéssé ismert leningrádi levéltári adatok alapján. Ezt szintén orosz téma követte, mely a Bestuzhev-féle kurzusokról (1878—1918) kikerült természettudós nőkről szólt. Egy finn előadó jellemző női tudományos pályákat ismertetett. Sok adattal alátámasztott részletes beszámoló hangzott el arról, hogy milyen lehetőségei voltak nőknek felsőfokú tanulmányokat folytatni Csehországban a XIX. században. Az indiai résztvevő előadása címe szerint (Nők oktatása a természettudományok, orvoslás és technika területén Brit-India és a független indiai államok területén a XIX. században) indiai problémákról beszélt, de mivel előadásában a tudományos kutatás és a hétköznapi élet egészét összességében elemezte, olyan általános igazságokat fogalmazott meg, bájos humorral, melyek az egész világon érvényesek.