Technikatörténeti szemle 14. (1983-84)

TANULMÁNYOK - Vass Tibor: A Kohászati Szabadtéri Múzeum Ózdon

Hengeresztergapad Az ipari skanzen legrégibb berendezése 1867-ben készült a Kieskovai Hen­germűben. A hengeresztergapad méretei: hossza = 2000 mm, szélessége = 1000 mm, magassága = 1400 mm. Fordulatszáma: 0,54—5,31 fordulat/perc. Meghaj­tása közlőműről (transzmisszióról) történt, a fordulatszám változtathatósága végett lépcsős, többátmérős szíjtárcsán keresztül. Az esztergapad az 1913-ban üzembe lépett Finomhengermű hengereszterga­műhelyében dolgozott 1970-ig. Ide a Finomhengermű elődjétől, a Forrasztó­üzemből került át, mely 1883-tól — 1910-ig üzemelt. Mint korszerűtlenné vált üzemrész lebontásra került és a helyén épült meg a Finomhengermű. Körasztalú vésőgép 10. ábra. Hengeresztergapad Özdon az SM-acélgyártás bevezetése a meglévő üzemtől nagyobb, új gyár építését tette szükségessé. Űj Acélmű és új hengermű épült. Ezekhez szükséges volt fűtőgáz, villamos áramot termelő berendezések telepítése. Szükségessé vált az új gépi berendezések javításának, tartalék alkatrésszel való ellátásának biztosítása is. Ezért 1892-ben megépült a még ma is kibővítet­ten — üzemelő központi gépműhely. Ide nyert elhelyezést 1892-ben a körasztalú vésőgép. A gép 1891-ben készült Budapesten a Gutjarkov és Müller Gépgyárban. Központi meghajtású transzmisszióról (közlőműről) kapta a meghajtást hajtó­szíjon keresztül. Az asztal átmérője 1000 mm. Függőleges tolással működött. S véshető mélység 420 mm. A véshető szélesség 700 mm volt. A kés visszaemelése súllyal történt. 1970-ben mint korszerűtlen gépegység leállításra került és a szabadtéri múzeumba telepítették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom