Technikatörténeti szemle 14. (1983-84)

TANULMÁNYOK - Batári Gyula: A „Kémlő” című lap ipari és műszaki vonatkozásai (1836–1837)

pesti cukorgyáros Linberger J. G. volt (4), aki oktatta is a répacukorgyártást saját tanintézetében (5). 1837. 29. sz. 225—227. p.) Egy ugyancsak textilipari vonatkozású közleményben az ipari védegylet gondolata is felcsillan Ballá tolmácsolásában, amikor is a hazai posztó viselésére szólítja fel a magyarokat: „Ha meggondoljuk, hogy azon posztó, melyből öltözetünk vannak', mind külföldi gyárművek többnyire; 's míg az mint gyapjú hazánkból külföldre vitetett, ott külföldiek által felgyártatott, és mint posztó a' vámokon visszahozatott, mennyi költségbe került? 's ez a' költség mind a' mi szegény erszényünkre! — Valljon nem lehetne e' ez ügyefogyott állapoton segíteni —? És ha Casinoi társaságaink tagjaikat leköteleznék arra, hogy mindenik Gácsi posztóban tartozik járni; 's a' ki ezt elmulasztaná az a' népnevelő oskola fundusához bizonyos summabeli büntetést tartoznék fizetni, — ha Törvény hatóságaink elhatároznák, hogy szolgájik' öltöztetése mind Gácsi, Szakolczai vagy más honi gyári posztók vásároltassanak, — 's ha e' hazafiúságban, melyben bizonyos volna a' nyereség, nem csak a' Hazára, de a' magános vevőkre nézve is, más minden jó lelkű hazafiak is részt vennének — valljon nem gyarapodnék e' mindegyik posztógyárunk? — 's valljon nem kecsegtetné e' ezen gyárak' boldogulása, szerencséje, 's bő kamatolása sok pénzeseinkre arra? hogy a' szükséghez képest új gyárakat is állítsanak. —" (1937. 36. sz. 286—278. p.) Bár a cikkek jelentős részét maga Ballá Károly írta, mégis meg kell említeni néhány jelentősebb szerző nevét akik publikáltak a lapban: Balogh József orvos, Földi János orvos, természetbúvár, Kacskovics Lajos ügyvéd, publicista, Linberger G. I. cukorgyáros, Udvardy János mérnök. A levelezők anyaga általában név nélkül jelent meg. A laphoz rendszeresen mellékeltek műszaki rajzokat is. Már 1836 végére súlyos helyzetbe jutott a „Kémlő", ugyanis az előfizetők száma 800-ról 500 alá esett vissza, noha a lap csak 1000 feletti példányszámmal lett volna rentábilis, ezért Ballá bejelentette, ha ezt 1837 közepére nem sikerül elérnie, akkor júliusban beszünteti lapjának kiadását. Ezért írta, hogy „Ilyen nyomorék intézettel a' publicum' nyakán nem szemtelenkedni volt, és nincs is szándékom, ennek Júliusig leendő folytatását kénytelen, kelletlen 's kedvetlen is kell vinnem úgy mint lehet, magamra hagyva: noha ennek folytatása, czélom szerint, hazánknak egykor bizonyos hasznot adhat valaü —" (1837. 11. sz. 88. p.) Ballá lapjának beszüntetését az 1837. 47. számban jelentette be, egyben közölte az előfizetők névsorát is, akik ekkorra már csak 165-en voltak, tehát vajmi kevesen ahhoz, hogy a szerkesztő anyagi veszteség nélkül adja ki a lapot. Erről így írt: „... az előfizetni kívánók névsorát mai számunkhoz foglaljuk, oly megjegyzéssel, hogy a' felszólító tisztelt hazafiak megláthassák belőle, hogy vállalatomat megszüntetni Június végével igaz okom van. A' honnan megkérek mindenkit, hogy az ezentúli előfizetési jelentéssel felhagyni méltóztassék, mivel ilyesek által többé ezen ügyön segíteni nem lehet. Költ Pesten Június 12 1837 Ballá." Érdemes megemlíteni, hogy az előfizetni szándékozók között megtalálhatók többek között Eötvös József, Nyáry Pál, Orczy Lőrincz, Széchenyi István, Török Ignácz és Vigyázó Antal neve. Végezetül ismételten megállapítjuk, hogy noha Ballá Károly „Kémlő"-je lényegében elsősorban gazdasági lap volt, és fő témaként a magyar gyapjú értékesítésének lehetőségeivel foglalkozott, azonban megjelenésének viszonylag rövid ideje alatt mégis igen jelentős teret szentelt a külföldi műszaki eredmények bemutatására valamint a hazai ipari, műszaki eredmények ismertetésére.