Technikatörténeti szemle 14. (1983-84)

TANULMÁNYOK - Batári Gyula: A „Kémlő” című lap ipari és műszaki vonatkozásai (1836–1837)

BATÁRI GYULA* A „KÉMLŐ" ClMÜ LAP IPARI ÉS MŰSZAKI VONATKOZÁSAI (1836—1837) A reformkorban — részben Széchenyi István ösztönző hatására — Magyarországon megindult lassú gazdasági fejlődés bizonyos fokú érdeklődést eredményezett az ipar, főleg a mezőgazdasági ipar irányában. A XIX. század harmincas éveiben már kialakult egy igen vékony réteg hazánkban, amelyet a hazai és külföldi ipar eredményei mélyebben érdekeltek, mint ahogy azokról a magyarországi hírlapokban olvashattak. Ez a réteg az eredeti külföldi szakfolyóiratokhoz nem igen juthatott hozzá esetleges technikai, anyagi vagy nyelvismereti akadályok miatt. Ezt az érdeklődést kívánta kielégíteni Ballá Károly a „Kémlő a Gazdaság, Ipar és Kereskedelemben" című lapjának megindításával. A szerkesztő Ballá Károly (1792—1881) jogász és író (1), később Pest megyei kapitány, korábban szépirodalmi kísérletekkel is foglalkozott. 1836-ban jutott arra az elhatározásra, hogy lapot indít, elsősorban birtokosok és gazdatisztek számára. Ballá az ösztönzést, ha közvetett formában is, de Széchenyi Istvántól nyerte, ő maga szerényen így vallott erről: „Én megismerem, hogy a' Kémlő' tárgyait oskolában nem tanúihattam; és — gazdasági tapasztalásaimon kívül, — helyzetünkben 's viszonyinkban adott észrevételeim mik egyebek? mint Széchenyinek — phároszunk fényjének bádjadt visszasugárzásei. — Megvallom ... azon reménnyel merhetem vala ily nagy vállalatra szánni magamat, hogy íróink 's hazánkfijai segédül fognak lenni." (Kémlő, 1837. 29. sz. 225—227. p. a továbbiakban a lap megnevezése nélkül megadott év, szám és oldalszám a „Kémlő" című lapra vonatkozik.) Sajnos a szerkesztőnek azon reménye, hogy más íróktól komolyabb segítséget kap, nem vált valóra. Ballá lapjának célkitűzéseit az első szám „Előszó" című cikkében foglalta össze. Többek között kifejti, hogy Magyarországon sokak szerint „nem a' haladás' szelleme lehelli az ébredés erejét; hanem az okos újítástól való borzadás, a' hajdannak hátramaradása bálványoltatik". Az ilyen jellegű „értelmetlenség" ellen kívánt küzdeni vállalkozásával. „Czélja tehát ez intézetnek, Hazánk' jelen állapotja' s kereskedési kilátások' előadásain kívül mind az egyes gazdaságról, mely a' termesztés' és tenyésztés' belső, és külső helyes rendezését foglalja magában, mind a' hongazdaságról, mely minden egyes gazdaságokat összesítve, szinte belső 's külső intézkedésekre oszlik, kimerítőleg, 's így minden részről külön egészbe véve értekezni; oly felfogással, mely az elmaradott részt világosságra vezethesse; oly köntösben, melyben * 1117 Budapest, Fehérvári út 21/a.