Technikatörténeti szemle 14. (1983-84)

TANULMÁNYOK - Wolter, Helmut: Dr. med. Johann Joachim Becher, ein vielseitiger, hervorragender Gelehrter und Chemiker des 17. Jahrhunderts (1635–1837)

LITERATURÜBERSICHT 1. Römpps Chemielexikon, 8. Aufl., Bd. 1, S. 382. 2. Hassinger: Johann Joachim Becher. Verlag Ad. Holzhausens NFG. Wien, 1951. 3. F. Szabadväry: Periodica Polytechnica Chem. Eng. 23. 59(1979). 4. Römpps Chemielexikon, 7. Aufl., Bd. 4, S. 2633. 5. Paul Waiden: Geschichte der Chemie, S. 40—41. Athenäum Verlag. Bonn, 1950. 6. Handwörterbuch der Sozialwissenschaften Bd. 1, S. 705—707. 7. Das Gas- und Wasserfach 1935, 316—320. ÖSSZEFOGLALÁS WOLTER, HELMUT: DR. MED. JOHANN JO ÁCHIM BECHER (1635—1682) A XVII. SZÁZAD EGY SOKOLDALÜ TUDÓSA Az autodidakta sokoldalú Becher orvos különösen mint kémikus jelentős. Előbbi minőségében a bécsi udvari kamara tanácsosaként a kameralisztika egyik úttörőjének tekinthető (Politischer Diskurs 1669), kémikusként pedig „Physica subterránea" (1681) c. munkájában egy új elképzelést vetett az égés jelenségének magyarázatára, amelyik Stahl későbbi flogiszton elméletének alapját szolgáltatta. Pályája igen változatos volt, a mainzi választófejedelem, majd a müncheni és bécsi udvarokban működött, majd Hollandiában élt, végül Angliában bányaművelési szakértőként tevékenykedett. H. WOLTER: DR. MED. J. J. BECHER A VERSATILE SCIENTIST OF THE XVIth CENTURY The autodidact Becher is as chemist and as economist the most famous. As councillor of the Vienna Hofkammer he was the pioneer of cameralism (Politischer Diskurs 1669). In his book „Physica subterránea 1681 he developed a new burning theory, which served later as basis to stahl for his phogiston theory.