Technikatörténeti szemle 13. (1982)

TANULMÁNYOK - Fejér László: Fejezetek a folyami vízsebességmérés történetéből

4. Hadaly Károly: Elementa Hydrotechniae ... VII. kiadás Pest, 1821 Az Institutum matézis professzorának 1783-ban írt vízépítészeti tankönyvének I. táblája. A kép bal oldalán látható a Pitot-féle sebességmérő cső. A cső alsó nyitott végének tölcsérszerű kibővítése eredetileg a nagyobb mérési érzékenység érdekében történt. A kívánt célt ez a megoldás sem tudta elérni, mivel a víz lökő ereje nagyobb felületre jutva méginkább erősítette a csőben lévő vízoszlop ingadozásait. Nyilvánvalóvá vált, hogy a víz esése és sebessége különböző vízállásoknál más és más; az esés fordítva, a sebesség pedig egyenesen arányos a vízállás magasságával. A sokszoros szintezéssel megállapított esés, ugyanazon vízállásnál hol növekvő, hol csökkenő, sőt helyenként a 0-t is eléri, jóllehet 3000 öl hosszúságban megismételt lejtmérés ugyanazokat az adatokat eredményezte. Mind-