Technikatörténeti szemle 13. (1982)

KÖNYVISMERTETÉS - ifj. Bartha Lajos: Csillagászati lexikonok

Mosaik Verlag GmbH, München, 1980. 406 oldal, 16 színes képtábla, 420 feketefehér fotó. (Ára kb. 400,— Ft.) Weigert, A.—Zimmermann, H.: Brockhaus ABC Astronomie. VEB F. A, Brockhaus Verlag, Leipzig. 6. kiadás, 1979. 508 old. 24 képtábla, 3 csillagtérkép-melléklet. 12,70 M. (61,50 Ft) Az elmúlt évtizedekben, nem utolsósorban az űrkutatás újabb és újabb eredményei nyomán, egyre szélesebbkörűvé vált a csillagászat iránti érdeklődés. Ennek köszönhető, hogy világszerte egyre bővebb, érdekesebb csillagászati lexikonok, enciklopédiák látnak napvilágot. Ám a csillagászat iránt érdeklődők köre mellett a természettudományok történetének művelői is jó hasznát veszik ezeknek a lexikonoknak, hiszen az exakt természettudományok egy része összefügg a csillagászattal, emellett a terjedelmesebb lexikális művek többnyire életrajzi és tudománytörténeti adatokat is magukba foglalnak. A következőkben három (a magyarországi érdeklődök számára is hozzáférhető) csillagászati lexikont mutatok be. A romániai „Csillagászati és Űrhajózási Lexikon" általában örvendetes meglepetésnek mondható: mind tartalmában, mind szerkesztésében ügyes, jól kidolgozott munka. A romániai kiadó kettős célt tűzött maga elé. A tudomány iránt érdeklődő nagyközönség számára könnyen kezelhető lexikont kívánt adni, a csillagászati és asztronautikai fogalmak megértéséhez, míg a főiskolák, egyetemek hallgatóinak hasznos segédkönyvet. Ezt a célt nagy általánosságban elérte. A rövid, tömör megfogalmazások érthetők és világosak, a nagy számú vonalas ábra áttekinthető. Igen érdekesek és sikerültek a rakéta- és műholdtípusok ábrái, a fontosabb űrkutatási események és eszközök táblázata pedig nagyon hasznos. Csillagászattörténeti szempontból a hírneves kutatók életrajzi adatainak felsorolása eléggé jónak mondható. Az összeállítók 250, tudománytörténetileg nevezetes (részben ma is tevékenykedő) tudós rövid biográfiáját adják; ezek közül 40 űrhajós, ill. rakétatechnikai szakértő. Ilyen kis terjedelmű lexikonnál ez szokatlanul bő életrajzi adatfelsorolás! örömmel látjuk, hogy több olyan keleteurópai, főként romániai személy nevével is találkozhatunk, akikről az eddig megjelent lexikonok, biográfiák nem adtak felvilágosítást. Sajnálatos viszont, hogy nemzetközi hírnevű magyar csillagászokat hiába keresünk a lexikonban. Egészen különös, és teljesen alaptalan földrajzi elkülönítésként azonban „erdélyi csillagászként" megleljük a szászországi Hübner Izrael nevét (téves adatokkal), továbbá a magyar Mártonffi Antalét és Vitéz Jánosét. Bolyai Jánosról azonban nem tudnak semmit, bár néhány jelentéktelen romániai matematikus neve előfordul. Sajnos e hibák nemcsak erre a könyvre, de általában az egész romániai tudománytörténetírásra jellemzők. Joachim Herrmann-nák, a recklinghauseni Népcsillagvizsgáló és Planetárium vezetőjének „A csillagászat nagy lexikona" címen kiadott munkája túlzás nélkül az utóbbi évek legjobb ilyen tárgyú lexikonának nevezhető. Az egyébként is igen szép kiállítású, nagyon gazdagon illusztrált könyv szinte a csillagászat minden ismeretét átfogja. Tárgyalásmódja közérthető, szerkezete áttekinthető. Különösen értékes a lexikon hatalmas életrajz-anyaga. A szerző 412 csillagász, valamint csillagászati szempontból is említésre méltó fizikus és matematikus rövid biográfiáját közli (a születés és halálozás helyének, idejének példásan pontos feltüntetésével). Talán csak az űrhajósok névlistáját hiányoljuk. Két-