Technikatörténeti szemle 13. (1982)

KÖNYVISMERTETÉS - ifj. Bartha Lajos: Eötvös Loránd tudományos és művelődéspolitikai írásaiból

krátereinek névadóit, az 5. fejezetben a holdkráterek névadóit szedik listába az összeállítók (364—393. oldal); ez körül ismét sok részletesebb életrajzi adatközlés található az első részben nem említett nevekről. A könnyebb felkeresés és azonosítás érdekében, minden név után megtalálható az illető képződmény hold- és mars-rajzi koordinátája. Az utolsó, rövid de hasznos fejezet a Nemzetközi Csillagászati Unió-ra (International Astronomical Union = IAU) vonatkozó fontosabb ismereteket tartalmazza (394—397. oldal). Itt az olvasó megtalálhatja az IAU nemzetközi konferenciájának idejét és helyét, 1922 és 1976 között, az eddigi elnökök és főtitkárok névsorát, valamint az egyes szekciók hivatalos elnevezéseit is. A könyvet a névmutató zárja le, ahol a felsorolt személyek cirillbetűs neve mellett a latinbetűs névírás is szerepel. Ezt az életrajzi lexikont nemcsak a csillagászat iránt érdeklődők, de a fizikatörténet és általánosságban a tudománytörténet művelői jól használhatják munkájukhoz. Különösen ki kell emelnünk, hogy adatai igen megbízhatók ,a lexikonoknál megengedhető hibaszázaléknál kevesebb a téves közlés. Ugyanakkor nem hagyhatjuk említetlenül a lexikon hibáit, vagy inkább gyermekbetegségeit. Előrebocsáthatjuk azt is, hogy ezek az újabb kiadásokban könnyen kiküszöbölhetők, sőt kiigazításuk feltétlenül szükséges is. A szerzők számíthattak ilyen helyesbítésre, mivel az előszó végén megadják a kiadó címét, ahova a kiegészítések és helyesbítések elküldhetők. Mindenekelőtt a felsorolás aránytalanságát kell szóvátennünk. Azon nem csodálkozunk, hogy egy szovjet lexikonban nagy számmal (kb. 25%-ban) orosz és szovjet csillagászok neve szerepel Más országok azonban lényegesen rosszabbul vannak képviselve. Hazánkat pl. egyedül nemrég elhunyt nagy csillagászunk, dr. Detre László képviseli a lexikon részben (1. fejezet); de hasonlóan kevés a többi közép- és kelet-európai országok tudósának száma. Így csak a magyarországi csillagászok közül joggal várhattuk volna Fényi Gyula, Gothard Jenő, Konkoly Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Harkányi Béla említését; a külföldön dolgozók közül pedig hiányzik Hell Miksa és Zach Ferenc Xavér. Egyébként Fényiről, Hellről és Zachról a holdkráterek közt történik említés (ugyanitt Izsák Imréről is), mivel neveik már régebben szerepel a holdfelszíni alakzatok között. Ám néhány soros életrajzuk nem áll arányban tényleges érdemeikkel. Meghökkentő azonban Bolyai János nevének hiánya, hiszen éppen szovjet javaslatra neveztek el róla holdkrátert. Az említett hiányok azért is zavarók, mivel a felsorolt magyar csillagászok életrajza megtalálható pl. az Astronomische Nachrichten hasábjain, amelyre pedig a szerzők többször hivatkoznak. Szerkesztési szempontból kifogásolható, hogy a nevek mellett nem szerepel az egyes személyek latinbetűs névírása. Az utónevek pedig még a névmutatóban sincsenek latin betűvel feltüntetve. Ugyancsak helyes lett volna, ha a születés helyét szintén latin betűkkel is kiírják. Ez különösen a francia és angolszász helységeknél lett volna kívánatos. Nem kevésbé kívánatos lenne, hogy az egyes kutatók megemlített könyveinek, cikkeinek címét ugyancsak a megjelenés nyelvén is közöljék. Angol, francia, német, spanyol stb. címeket orosz nyelvből „visszafordítva" igen nehéz az eredetinek megfelelően visszaadni. ifj. Bartha Lajos