Technikatörténeti szemle 13. (1982)

TANULMÁNYOK - †Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Az egykori Kis Akadémia

zeumlátogatás volt az előadás helyett, így pl. a Hopp Ferenc Múzeumba, a Székesfővárosi Képtárba (1940), a Társadalomegészségügyi Múzeumba (1933). Az üzemlátogatási, kirándulási célokból is kitűnik a Kis Akadémia rendezvényeinek rendkívüli sokoldalúsága. Hasonlót azóta csak a hatalmas apparátussal és több ezres taglétszámmal rendelkező TIT tudott megvalósítani. Kiadványok Az előbbiekben már utaltunk arra, hogy a Kis Akadémiának számos kiadványa volt. Elsőnek Rhorer László állatorvosi főiskolai tankönyvét: „Orvosi physikai chemia" jelentették meg 1911-ben. A későbbiek, amelyek elsősorban „A Kis Akadémia Könyvtára" címmel jelentek meg, könyvárusi forgalomba nem kerültek, az előállítás költségeit a szerény részvételi díjakból, később pedig egyes tagok önzetlen adományából fedezték. Itt különösen a minden áldozatra kész Bartha István gyógyszerész nevét kell kiemelnünk. A Kis Akadémia Könyvtárának 42. kötete az a 647 oldalas könyv, amely a szervezet negyvenkét esztendejére, s az ezalatt megrendezett ezer előadásra vonatkozott, ugyancsak az ő önzetlenségét dicséri. Az Országos Széchényi Könyvtár kimutatása szerint 62 mű jelent meg ebben a sorozatban, tehát az előadások mintegy egy huszad része. (Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy mintegy, mert egyik-másik kiadvány nem egy előadás, hanem egy kisebb-nagyobb sorozat anyagát közölte, ugyanakkor viszont éppen az említett jubileumi könyv is, nem előadások anyagát tartalmazta.) A kiadványok rendkívüli sokfélesége ezekben a könyvekben különösen jól megmutatkozik. Érdekes, hogy az egyébként különösen nagyszámú orvosi előadás közül keveset publikáltak. A Kis Akadémia Könyvtárát nem lehet jobban jellemezni, mint úgy, hogy kiemelünk közülük néhány egymást követőt: Karácsonyi István: Erkel Ferenc a magyar opera megteremtője Kreybig Rudolf: A támadási szellem Rehák Rudolf: Az arc formálása fogszabályozással Radisics Elemér: A Népszövetség utolsó órái. A nemzetiségi kérdés fejlődése Magyarországon Pékár Dezső: Br. Eötvös Loránd. A torziós inga ötven éves jubileumára Ereky Károly: Strukturális bankpolitika Avédik Félix: A mozi és közönsége Molnár Imre: Eufonétika. A szép beszéd és éneklés tana A Kis Akadémia és a világnézet Jogosan felmerül mindenkiben az a gyanú, hogy ez, a századunk első felében tevékenykedett értelmiségi együttes valamilyen mértékben kiszolgálója, letéteményese volt azoknak az eszméknek, amelyek az imperializmus, majd annak szélsőséges megjelenési formája, a fasizmus idejében uralkodó eszmék voltak. Ha nem is tagadhatjuk egészen határozottan, hogy nem hatottak semmilyen vonatkozásban a Kis Akadémiára környezetének uralkodó eszméi (ez elképzel-