Technikatörténeti szemle 13. (1982)
KRÓNIKA - Csáky Ida: A száz esztendős Gothard-Obszervatórium ünnepsége Szombathelyen
A SZÁZESZTENDŐS GOTHARD-OBSZERVATÓRIUM ÜNNEPSÉGE SZOMBATHELYEN (1981. V. 28—30.) 1881 őszén kezdte meg tudományos működését a Szombathely melletti Herényben — ma már a város egyik külső kerületéhez tartozik — Gothard Jenő és Sándor magáncsillagvizsgálója. A szerény obszervatórium rövidesen ismertté vált az egész világon, elsősorban Gothard Jenő (1857—1909) ott végzett égboltfényképezési és csillag-színképelemzési eredményei révén, valamint a finommechanikai műhelyben előállított, kitűnő minőségű csillagászati, fizikai és fotográfiai berendezések jóvoltából is. Gothard Jenő halála után az örökösök a csillagvizsgáló felszerelését a szombathelyi Premontrei Gimnáziumnak — a jelenlegi Nagy Lajos gimnázium számára — ajándékozták (1917), a műszerek azonban csak 1948 után kerültek újból használatba. 1959-ben a csillagdát tudományos igénnyel átszervezték, majd egy évtizeddel később új, a tudományos céloknak megfelelőbb helyre: az egykori Gothard J kúria parkjába telepítették. Mivel a régi főműszer ma már nem felel meg a követelményeknek, tervbe vették egy korszerű, nagyobb méretű távcső beszerzését is. Anyagi és szervezési okokból az újjá alakított Gothard-Obszervatórium 1978 nyarán a Vasmegyei Múzeumok Igazgatóságának hatásköréből átkerült a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Csillagászati tanszékének irányítása alá. Röviddel utóbb felszerelték a modern kupolába a korszerű Zeissreflektort is (60 cm-es tükörátmérő), amelynek révén a csillagvizsgáló bekapcsolódhat a legigényesebb tudományos programokba is. Az alapítás száz éves évfordulójának alkalmából, és a megújult „Gothard Jenő Asztrofizikai Obszervatórium" nyilvános bemutatására bensőséges hangulatú ünnepség zajlott le Szombathelyen, 1981. május 28—30. között. Az ünnepség, amely egyúttal a magyarországi csillagászattörténeti kutatás egyik kiemelkedő eseménye is volt, az ELTE Csillagászati tanszékének szervezésében, a Vas Megyei Tanács, Szombathely Városi Tanács, az MTA Veszprémi Bizottsága valamint az országos és megyei TIT szervezet közreműködésével zajlott le. Az előadások sora Gothard Jenő tudományos és technikai működését, a kor magyarországi és európai csillagászatát továbbá a századforduló műszeriparának, elektrotechnikájának és fényképészeti technológiájának eredményeit mutatta be. Az emlékülésen mintegy száz magyarországi hivatásos és műkedvelő csillagászon kívül csehszlovákiai, jugoszláviai, NDK-beli és osztrák szakemberek vettek részt, ill. tartottak előadást. Május 28-án, 14 órakor Csonka György, a Szombathelyi városi tanács VB elnökhelyettese, Székely György, az ELTE általános rektorhelyettese és Dr. Balázs Béla docens, az ELTE Csillagászati tanszékének vezetője nyitotta meg az emlékülést. Az első napon Varga Domonkosné (MTA Csillagvizsgáló) „Gothard magyar kortársairól", H. M. Maitzen és Annalise Schnell (Bécs, Egyetemi Csill.) „Asztrofotográfia Bécsben a századfordulón", H. Haupt (Graz, Egyetemi Csill.) „Theodor Oppoltzer munkássága", Teleki György (Belgrád, R. Boskovic Csill.) „A századforduló délszláv csillagászatáról", H. M. Maitzen „Palisa és a kisbolygó észlelések Bécsben", Vető Balázs (Gothard Csill. Szombathely) „Gothard, a csillagászati műszertechnikus" címmel tartottak beszámolót. Május 29-én délelőtt a résztvevők megkoszorúzták Gothard Jenő sírját, megtekintették az egykori Herényi Asztrofizikai Obszervatórium épületét, valamint a mai Gothard-Obszervatóriumot (a régi Gothard-kúriában). Délután ifj. Gazda István (BME Fizikai tanszék) a századforduló magyarországi tudományát
