Technikatörténeti szemle 13. (1982)

TANULMÁNYOK - †Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Az egykori Kis Akadémia

a Vezetőségnél írásban nem menti ki, résztvevőnek megszűnik". Később ezt a túl szigorúnak bizonyult rendelkezést úgy módosították, hogy a „rendes résztvevők" „egy évben 5 előadáson és vacsorán kötelesek részt venni". Az biztos, hogy nem volt addig olyan magyar értelmiségi szervezet, amely ennyiféle értelmiségi foglalkozás képviselőit hozta volna össze rendezvényeire, s nem utolsósorban a baráti fehér asztalhoz is. A vezetők Kezdetben a Kis Akadémia, vagy ahogyan akkoriban nevezték, az Egyetemi Asztaltársaság egyenrangú résztvevőkből állott. Az ügyeket kezdetben mint a legtekintélyesebb, viszonylag legidősebb, Winkler Lajos intézte néhány barátja segítségével. 1900 tavaszán azonban vezetőséget választottak, három egyenrangú „vezető" személyében, akik egymás között osztották meg a feladatokat. Az első vezetők HüttI Ernő (vegyész), Pékár Mihály és Winkler Lajos voltak. Ettől kezdve évente a „seregszemlén" választották meg a vezetőket. A vezetők száma kötetlen volt, s azt „a szükségnek megfelelően a mindenkori régi vezetők javaslatára a résztvevők szabják meg" — mondották ki az „ősi szokások". Azok a vezetők, akik e tisztségük ellátása során érdemeket szereztek, többször egymás után is megválaszthatok voltak, azokat pedig, akik több éven keresztül bizonyították be rátermettségüket „örökös tiszteletbeli vezető"-nek választották. Az első ilyen az említett Hüttí Ernő volt. A legtevékenyebb vezetők közül néhányat külön is érdemes megemlíteni: Winkler Lajos, akit a résztvevők — inkább csak a háta mögött — „tatának" becéztek, volt az egész Kis Akadémia spiritus rectora, buzdítója, iránymutatója. Pékár Mihály 17 évig viselte a vezetői tisztet, míg Pécsre nem került élettan-professzornak, ö szervezte meg vezetői működése alatt az előadásokat, szükség esetén maga ugrott be előadónak. A szinte hihetetlen számú, több mint ezer eladás színvonalát és sokszínűségét Pékár úttörő munkája szabta mag. Gorka Sándor, a Természettudományi Társulat „első titkára" 20 évig volt a Kis Akadémiában is vezető, míg ő is Pécsre nem került, ugyancsak professzornak. Gorka nevéhez fűződik a Kis Akadémia Könyvtára című kiadványsorozat megindítása. A vezetők közül meg kell említeni Farkas Gézát, aki később orvosprofesszor lett. ö 15 évig volt vezető, erre a megbízatásra, tréfára és komolyságra egyaránt képes egyénisége, rendkívüli sokoldalúsága tette alkalmassá. Szerepelt élettani, lélektani, művészeti, fényképészeti előadásokkal, zongorakísérettel és hegedűszámokkal egyaránt. Több mint 10 évet volt vezető Radanovits Kozma gyógyszerész is. Ha nem is volt ilyen sokáig vezető, Kieselbach Gyula (9 év) fővárosi fővegyész és az ugyancsak vegyész Szathmáry László (9 év) kereskedelmi akadémiai tanár, működésük mégis emlékezetes volt. Utóbbi foglalta először írásba az alapszabályként szolgáló „ősi szokások"-at. Ugyancsak Szathmáry tette a Kis Akadémia könyvkiadói tevékenységét rendszeressé. A következőkben ugyanilyen vázlatosan a Kis Akadémia 45 évi tevékenységét tekintsük át.