Technikatörténeti szemle 13. (1982)

KRÓNIKA - Vámos Éva Katalin: Beszámoló a XVI. Nemzetközi Tudománytörténeti Kongresszusról. Bukarest, 1981. aug. 26–szept. 3.

1924-ben jelent meg az első tanulmánya az ujjmaróról a németországi Werkstattstechnik-ben, amelyet azután több mint 150 követett. Ezek közül három könyve: az 1953-beli „Esztergáláskor fellépő rezgések", az 1959-beli „Az eszterga behatárolás fogalomköre" ill. az 1972-beli „A forgácsoló szerszámok geometriája" c. emelhető ki elsősorban. Kétszer nyerte el a GTE Irodalmi Díját. 1967-ben az MM a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karára c. egyetemi docenssé nevezte ki. Ebben a minőségében szinte élete végéig részt vett az államvizsgákon, a szerszámgépész szakos hallgatók rendezvényein, tudományos ülésszakokon. 1973-ban a Tudományos Minősítő Bizottság, alkotásai alapján a műszaki tudományok kandidátusává nyilvánította. Számos kitüntetésben részesült, köztük a Szocialista Munkáért Érdeméremben, a Gépipar Kiváló Dolgozója jelvényben, a MTESZ-Díjban, a GTE Bánki Donát Emlékéremben. Technikatörténeti érdeme a már említett Műszaki Nagyjaink könyvsorozat megindításán kívül az Eötvös Loránd életével kapcsolatos eredményes kutatása, az öröknaptár megszerkesztése és a Magyar Életrajzi Lexikon munkájába való bekapcsolódás. 1980. november 19-én halt meg. A GTE saját halottjaként temettette el. Szép magyar beszéde, szenvedélyes vitakészsége, szabatos felszólalásai, példamutató tudományos dolgozatai, népszerűsítő cikkei, életrajzi és technikatörténeti feldolgozásai, szervező, irányító tevékenysége, segítőkészsége, konstrukciós ötletei, szabadalmai, újításai sokáig megmaradnak mindannyiunk emlékezetében, akik ismertük, tisztelhettük öt. Terplán Zénó BESZÁMOLÓ A XVI. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYTÖRTÉNETI KONGRESSZUSRÓL Bukarest, 1981. augusztus 26 — szeptember 3. A Nemzetközi Tudománytörténeti és Tudományfilozófiai Unió négyévenként ismétlődő Nemzetközi Tudománytörténeti Kongresszusai közül a bukaresti a 16. volt. A Román Tudományos Akadémia az UNESCO patronálásával rendezte meg a nagyszabású találkozót. Ez a rendezvény méreteit tekintve túlnőtt az 1977-es Edinburg-in is (melyről lapunk beszámolt) mégis összefogott és áttekinthető maradt. Ezt részben annak is köszönhettük, hogy Bukarestben a kongresszust fontos eseménynek tekintették, melynek megkülönböztetett figyelmet szenteltek. Ezt tükrözte az is, hogy a kongresszust dr. Elena Ceausescu mérnök doktor, akadémikus, a Minisztertanács elnökének első helyettese nyitotta meg. Előadásában a nemzetközi kooperáció fontosságát hangsúlyozta a tudományok fejlődésében. Beszédet mondott Georghe Mihoc akadémikus, a Román Szocialista Köztársaság Akadémiájának elnöke és A. T. Grigorjan professzor a Nemzetközi Tudománytörténeti és Filozófiai Unió elnöke. A megnyitó után két órás balett programot tekintettünk meg. 51 országból 1120-an vettek részt a konferencián. A legnépesebb delegáció természetesen Romániáé volt, 443 résztvevő jelentkezett a rendező országból. Igen népes volt a szovjet delegáció: 74 fő. Az USA-ból 50-en, NSZK-ból 40-en, Nagy-Britanniából 37-en, NDK-ból 34-en, Japánból 26-an, Franciaországból 26-