Technikatörténeti szemle 13. (1982)

TANULMÁNYOK - Alliquander Ödön: A mélyfúrási technika kialakulása és fejlődése Magyarországon 1848–1918 között a kőolaj- és földgázkutatás szemszögéből

A következő lépés a tökéletes talptisztítású jet-öblítésen túl, olyan öblítősugár-sebességgel való fúrás lesz, amely öblítősugár a kőzettalpra való felütésének nyomása — legalább egyes, kisebb felütési nyomással hidraulikusan bontható kőzetekben — már segíti a fúró a mechanikus kőzetbontását, sőt ezen túl a cél a teljesen hidraulikus kőzetbontással dolgozó, vagyis minden előfordulható kőzetféleség hidraulikus bontásához szükséges felütési nyomást eredményező öblítősugár létesítése, vagyis az eróziós rotari fúrás megvalósítása. Az eróziós rotari fúrás azonban több száz bar-t, sőt az ezer bar-t is meghaladó tartós nyomással való megbízható szivattyúzási technológia kialakítását, elsajátítását igényli. Ez a követelmény csak fokozatosan érhető el, de a fokozatos előrehaladás a szivattyúzási nyomással máris megtöbbszörözheti a fúrási sebességet. Kétségtelen tehát, hogy a rotari fúrás közel sincs fejlődése csúcsán, a rotari jet-fúrás a kiegyensúlyozott, helyesebben szabályozott nyomású öblítés minél jobb megközelítése, valamint az eróziós lyuktalpi kőzetbontást eredményező öblítősugár-sebességhez közelítő és végső soron azt általában minden kőzetféleség esetében kielégítő öblítéssel megtöbbszörözött fúrási sebességet fog eredményezni, elősegítve ezzel a földkéreg gyorsabb, olcsóbb megismerését. IRODALOM 1. Posewitz T.: Petróleum és aszfalt Magyarországon, Földtani Intézet Évkönyve' XV. 1906. 236 p. 2. Gesell S.: Mélyfúrás Orow mellett Gácsországban. Földtani Közlöny 1891. jún.— júl. p. 184—6. 3. Gyulay Z.: A mélyfúrás története (kiadatlan tanulmány, az OMBKE Dunántúli Olajvidéki Osztályának 1941. évi egyik szakülésén elhangzott előadás). 4. Pap J.: Puskás Tivadar. Terra, Budapest 1960. p. 141—58. 5. Böckh J.: A petróleumra való kutatások állása a Magyar Szentkorona Országaiban. Magyar Földtani Intézet évkönyve XVI. 1907—08. 111 p. 6. Aradi V. ifj.: A magyarországi kőolaj és néhány megjegyzés az erre vonatkozó irodalomra. Bányászati és Kohászati Lapok 1906. I. p. 15—7. 7. Schik (Sík) L.: Petróleum Magyarországon. Bányászati és Kohászati Lapok. 1906. I. p. 697—9. 8. Réz G.: Adatok a Magyarországon eddig végzett petróleumkutatások eredményeiről. Bányászati és Kohászati Lapok 1908. I. p. 145—50. 9. Horváth E.: Petróleum és aszfalt Magyarországon. Bányászati és Kohászati Lapok 1907. I. p. 695—8. 10. Böhm F.: Ásványolaj- és földgázbányászat Magyarországon 1935-ig. Bányászati és Kohászati Lapok 1939. 9. 11. Böhm F.: A kissármási gázkút tömítése. Bányászati és Kohászati Lapok 1912. I. p. 178—86. 12. Zsigmondy V.: A városligeti artézi kút Budapesten. Budapest 1878. p. 13. Fauck, A.: Anleitung zum Gebrauche des Erdbohrers. Leipzig 1977. 75 p. X. tábla. 14. Fauck, A.: Neuerungen in der Tiefbohrtechnik. Wien 1889. 67 p. V. tábla. 15. Fawcfc, A.: Fortschritte in der Tiefbohrtechnik. Leipzig. 1899. 54 p. 16. Fauck, A.: Die Frage der Spülbohrung bei Erdöl-Bohrungen. Zeitschrift des Internationalen Vereins der Bohringenieure und Bohrtechniker. 1913. 19. p. 217—225. 17. Petuch, B.: „Reverse circulation" (Vom Schnellschlag bis zur Bohrturbine). Wien 1963. 12 fejezet kapcsos könyvben. 18. Fauck, A.: Brandkatastrophen und Wassereinbrüche in Erdöl-Bohrungen. Zeitschrift der Internationalen Vereines der Bohringenieure und Bohrtechniker. 1913. 1. 1—3. 19. Böckh H.: Néhány megjegyzés a Morvavölgy és a Nagy Magyar Alföld fosszilis szénhidrogén előfordulásairól. Bányászati és Kohászati Lapok. 1914. I. 705—42. 20. Vitális I.: A nyitravármegyei Büdöskő környékének geológiai viszonyai, tekintettel a morvamezei földi olaj kutatására. Bányászati és Kohászati Lapok 1915. I. 141—8.