Technikatörténeti szemle 13. (1982)

TANULMÁNYOK - Csernyné Vajda Ildikó: A magyar vízügy történetéből – Sajó Elemér

CSERNYNÉ VAJDA ILDIKÓ* A MAGYAR VlZÜGY TÖRTÉNETÉBŐL — SAJÖ ELEMÉR** A természeti adottságok határozzák meg minden földterületnek a vízviszonyait. Magyarország területének legnagyobb része a 46. és 48. szélességi körök között fekszik, az Egyenlítőtől és az Északi Sarktól szinte azonos távolságra. Vízügyi szempontból helyzete mégsem kedvező, mert a Kárpát-medence közepén elhelyezkedő területére három irányból feléje siető vízfolyások nagyvize évszázadokon keresztül veszélyeztette a medence mélyen fekvő területét. Fontos tényező volt — már szinte az országalapítás idejétől kezdve — Magyarország gazdasági életében a vizek használata és a víz elleni védekezés. A vízért és víz elleni harc alakította ki tulajdonképpen a vízügyi tevékenységet. Kezdetben elsősorban a víz elleni védekezésre, az elöntött területek ármentesítésére szorítkozott. A Duna felső szakaszán a XVI. század elején megkezdődtek az első kísérletek a védekezésre. Már ebben az időben számos törvény intézkedett védtöltések és szabályozási művek építéséről. A XVII. század elején a Tiszára vonatkozólag is voltak rendelkezések. Minden téren megindult a fejlődés a XVIII. század első évtizedeiben, árvízmentesítési tervek is készültek. A XIX. században — 1815-ben — felállították az Országos Építési Igazgatóságot. Feladata a Dunavölgy rendezésére irányult. Árvízmentesítési és folyószabályozási munkákat elsősorban az ezekhez szükséges felméréseket és terveket készítette el. Ebben az időben — a korábbi kezdeményezésekhez viszonyítva — sokkal nagyobb hatású vízügyi tevékenység kezdődött. A munka tervezését, irányítását, a fokozatosan kialakuló vízügyi elgondolásokat Széchenyi István, a kor vezető gazdaságpolitikusa vette kezébe. A kívánt társadalmi-politikai átalakulás előkészítése érdekében tisztán látta a gazdasági alapok megváltoztatásának szükségességét. Tudatában volt annak, hogy a gazdasági feladatok sorában a vízügyi tevékenység jelentősége, feladatai döntőek a mezőgazdaság, közlekedés és a lakosság életkörülményeinek megváltoztatása szempontjából. Az 1840. évi országgyűlés IV. törvénycikke értelmében a vízügyi problémák tanulmányozására bizottság alakult „A Duna és egyéb folyamatok szabályozása" néven, amelynek jelentésében — Széchenyi elgondolásai alapján — egy új víz* Országos Műszaki Múzeum, Budapest, Kaposvár u. 13. 1117 ** Készült a 22/1981. sz. állami megbízásos téma keretében.