Technikatörténeti szemle 13. (1982)

TANULMÁNYOK - Tardy János: Korai térképek keleti magyar vonatkozásai

TARDY JÁNOS* KORAI TÉRKÉPEK KELETI MAGYAR VONATKOZÁSAI A régi térképek iránt napjainkban megnyilvánuló fokozott érdeklődés vitathatatlan. Azok a korabeli térképek, amelyekről itt szólunk, már nem azt a célt szolgálják, amiért készítették őket. Évszázadok letűnt kultúráit, az emberiség Földről alkotott szemléletváltozását tükröző, reneszánszukat élő becsült rekvizitumok. A történelem, a tudomány- és technikatörténet eseményeinek megőrzői ezek a művészi alkotások, s nem ritkán jelentős anyagi befektetések tárgyai. A nyelvészt, az orientalistát, a történészt a térképeknek elsősorban írásos elemei foglalkoztatják: a földrajzi elemek megnevezésének, írásmódjának változásai, a szöveges magyarázatok mondanivalója. Holott a térkép ennél — a művelődés-, a technika- és tudománytörténet számára is — sokkal többre hivatott. Egykori térképeken a vízrajzi, domborzati elemeken, megírásokon túlmenően értékes információkkal szolgálnak a rajzi elemek: uralkodók, magas rangú egyházi és világi személyiségek képei; csata jel énetek; települések funkciójáról, jelentőségéről tanúskodó várak, kolostorok, az itt élő népek életmódjára utaló vadászjelenetek, állatok, karavánok, sátortáborok, átkelőhelyek rajzai stb. Régi térképek szöveges matériái sokszor kétes értékű közléseket, kritika nélkül, olykor hagyománytiszteletből átvett hibás adatokat is tartalmaznak. Számos esetben ezek a térképen ábrázolt téves információk évszázadokig tartották magukat, sőt e hibák az idők során csak sűrűsödtek. A helyenként vitatható és vitatott ismeretanyagok a későközépkori-reneszánszkori térképeken hiteles földrajzi, néprajzi, történelmi adatokkal keveredtek. A térképek sokszor a feledés homályába merült írásos dokumentumok és szóbeli információk másod- harmadlagos lecsapódásai. Megbízhatóságát illetőleg gyakran a kartográfiailag silány térvázlatok, többnyire feldolgozatlan kéziratos térképek többet mondanak a filológusnak, mint az ábrázolt területet nem, vagy alig ismerő neves térképmetszők sok kiadást megért, díszes kivitelű térképművei. A térkép tehát többnyire nem tekinthető közvetlen forrásértékű dokumentumnak, ugyanakkor hibái gyakran a forrásként felhasznált egyéb írott források tévedéseire hívják fel a figyelmet. Mint információhordozó, használhatóságát nem „műfaja" határozza meg, hanem — minden egyéb írásos dokumentumhoz hasonlóan — közléseinek eredetisége, megbízhatósága. * Budapest, Zugligeti út 40. 1121