Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)
TANULMÁNYOK - Ifj. Bartha Lajos: A legrégebbi magyarországi alapmeridiánok történetéhez
zóan azonban semmiféle adat sincsen, hogy Bécs és Nagyvárad hosszúság különbségét mérés útján megállapították volna. Az a vélemény, amely szerint Peurebach évekig dolgozott Váradon minden alapot nélkülöző koholmány. (Irmédi, 1970.) Valójában Vitéz csillagásza 1455-től a cseh Johannes de Nihili volt. (Fraknói, 1879.) Kétségtelennek látszik, hogy a nagyváradi délkör csupán egy elképzelt meridián, amelyet Peuerbach talán valamilyen térképből vagy koordináta táblázatból olvasott ki, sőt méginkább valószínű, hogy csak feltételezte a számértéket. Ernst Zinner német csillagászattörténet kutató vizsgálatai szerint a bécsi asztronómus egyszerűen 30 m-et (időpercet), vagyis 7,5°-ot hozzá adott Bécs helyi idejéhez, ül. meridiánjához, és ezt a képzeletbeli délkört nevezte „nagyváradi meridián"-nak. (Zinner, 1967.) A Bécs—Nagyvárad hosszúság különbség tényleges értéke 22 m 18 s =5°34', vagyis közel két fokkal eltér a feltételezettől. Ez határozottan arra mutat, hogy a két hosszúságot sohasem mérték össze. A Váradi Táblák képzelt délköre nagyjából a Máramarossziget—Dés—Torda vonalon húzódik. Minden jel szerint a Tabulae Waradiensis nagyváradi délköre pusztán Georg Peuerbachnak egy udvariassági gesztusa volt a tudós és bőkezű magyar főpap iránt. Számításokat erre a meridiánra sohasem végeztek, csillagászatilag nem határozták meg, térképészeti szerepe nem volt. (Bartha, 1978.) Joggal számíthatjuk a „legendás meridiánok" sorába. b) Az esztergomi alapmeridián. — Létezését Irmédi-Molnár László feltételezte, egy Regiomontanusnak tulajdonított, 1467-ben készült horoszkóp szövegének alapján. (Irmédi, 1970.) Ez a horoszkóp az 1467-ben megnyitott, rövid életű pozsonyi egyetem (Academia Istropolitana) számára készült. Eredetije elveszett, egy másolata a bécsi Nemzeti Könyvtárban őrzött latin Ptolemáiosz fordítás végén található (Vien. Cod. Lat. 24.), amely Csapody Csaba feltevése szerint Vitéz János számára készült. (Csapody, 1967.) Nyomtatásban Schier, F.X.A. közölte rajzát a pozsonyi egyetemről írt alapvető művében. (Schier, 1774.) A korabeli másolat és Schier rajza némileg eltérő feliratot közöl. (Bartha, 1958.) A felirat hiteles szövege: „Figura coeli hóra Institutionis Vniversitatus histropolitane; Anno domini 1467°. In Junio tempore equato die 5 hóra 20 post meridiem precise in Ecclesia Catedralis Strigoniensis, et erat dies Saturni, et finis hore Mártis". Mivel a csillagászati napot akkoriban déltől számították, a június 5-én 20 óra valójában június 6-án reggel 8 órának felel meg („Szaturnusz napján, Mars órájának végén"). Már az sem egészen világos, hogy a június 20-án felavatott egyetem horoszkópját miért hat héttel korábban készítették, és miért az esztergomi székesegyházra? (Császár, 1914.) Ernst Zinner a horoszkóp pontatlanságai és a bolygók helyének durva feltüntetése alapján azt is kétségbe vonja, hogy a jóslat egyáltalában Johannes Regiomontanus műve lehet. Véleménye szerint az összeállítás inkább Ilkusz Mártontól (Martyn Bilicza de Olkusz, 1433?—1493?), Hunyadi Mátyás későbbi udvari csillagászától ered. (Zinner, 1967.) Magam részéről hihetőnek tartom Regiomontanus szerzőségét, figyelembe véve egyrészt azt, hogy a horoszkóp lényegében csak egy jelképes (tehát nem alapvetően fontos) alkotás volt, továbbá meggondolva, hogy 1467 nyarán Regiomontanus csak néhány hónapja tartózkodott Magyarországon! Ezért sem neki, sem Ilkusz Mártonnal ideje, módja sem lehetett Esztergom földrajzi hosszúságának megmérésére. A horoszkóp valóban túlságosan durva ahhoz, hogy eldönthessük, a bécsi vagy az esztergomi délkörre számolták-e. A különbség azonban oly csekély, hogy
